Proverbs 2

fili mi si susceperis sermones meos et mandata mea absconderis penes te
Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
ut audiat sapientiam auris tua inclina cor tuum ad noscendam prudentiam
Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
si enim sapientiam invocaveris et inclinaveris cor tuum prudentiae
Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
si quaesieris eam quasi pecuniam et sicut thesauros effoderis illam
Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
tunc intelleges timorem Domini et scientiam Dei invenies
Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
quia Dominus dat sapientiam et ex ore eius scientia et prudentia
Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem *származik.*
custodiet rectorum salutem et proteget gradientes simpliciter
Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
servans semitas iustitiae et vias sanctorum custodiens
Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
tunc intelleges iustitiam et iudicium et aequitatem et omnem semitam bonam
Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
si intraverit sapientia cor tuum et scientia animae tuae placuerit
Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
consilium custodiet te prudentia servabit te
Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
ut eruaris de via mala ab homine qui perversa loquitur
Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
qui relinquunt iter rectum et ambulant per vias tenebrosas
A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
qui laetantur cum malefecerint et exultant in rebus pessimis
A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
quorum viae perversae et infames gressus eorum
A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
ut eruaris a muliere aliena et ab extranea quae mollit sermones suos
Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,
et relinquit ducem pubertatis suae
A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
et pacti Dei sui oblita est inclinata est enim ad mortem domus eius et ad impios semitae ipsius
Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
omnes qui ingrediuntur ad eam non revertentur nec adprehendent semitas vitae
Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
ut ambules in via bona et calles iustorum custodias
Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
qui enim recti sunt habitabunt in terra et simplices permanebunt in ea
Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
impii vero de terra perdentur et qui inique agunt auferentur ex ea
A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.