Psalms 66

För sångmästaren; en sång, en psalm.  Höjen jubel till Gud, alla länder;

Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.

 lovsjungen hans namns ära,  given honom ära och pris.

Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!

 Sägen till Gud:      Huru underbara äro icke dina gärningar!  För din stora makts skull      visa dina fiender dig underdånighet.

Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

 Alla länder skola tillbedja och lovsjunga dig;  de skola lovsjunga ditt namn.  Sela.

Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

 Kommen och sen      vad Gud har gjort;  underbara äro hans gärningar      mot människors barn.

Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.

 Han förvandlade havet till torrt land;  till fots gingo de genom floden;  då gladdes vi över honom.

A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.

 Genom sin makt råder han evinnerligen,  hans ögon giva akt på hedningarna;  de gensträviga må icke förhäva sig.  Sela.

A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

 Prisen, I folk, vår Gud,  och låten hans lov ljuda högt;

Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.

 ty han har beskärt liv åt vår själ  och har icke låtit vår fot vackla.

A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

 Ty väl prövade de oss, o Gud,  du luttrade oss, såsom silver luttras;

Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

 du förde oss in i fängelse,  du lade en tung börda på vår rygg;

Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

 du lät människor fara fram över vårt huvud,  vi måste gå genom eld och vatten.  Men du har fört oss ut och vederkvickt oss.

Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.

 Så kommer jag då till ditt hus med brännoffer,  jag vill infria mina löften till dig,

Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

 dem till vilka mina låppar öppnade sig,  och som min mun uttalade i min nöd.

A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

 Brännoffer av feta får vill jag frambära åt dig,  med offerånga av vädurar;  jag vill offra både tjurar och bockar.  Sela.

Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

 Kommen och hören, så vill jag förtälja      för eder, I alla som frukten Gud,      vad han har gjort mot min själ.

Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

 Till honom ropade jag med min mun,  och lovsång var redan på min tunga.

Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

 Om jag hade förehaft något orätt i mitt hjärta,  så skulle Herren icke höra mig.

Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

 Men Gud har hört mig,  han har aktat på mitt bönerop.

Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

 Lovad vare Gud,      som icke har förkastat min bön      eller vänt ifrån mig sin nåd!

Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét *nem vonta meg* tőlem.