Luke 21

És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az ő ajándékaikat a perselybe.
A pohleděv, uzřel lidi bohaté, kteříž metali dary své do pokladnice.
Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.
Uzřel pak i jednu vdovu chudičkou, ana uvrhla dva šarty.
És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:
I řekl: Vpravdě pravím vám, že vdova tato chudá více uvrhla nežli všickni jiní.
Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté.
Nebo všickni tito z toho, což jim zbývalo, dali dary Bohu, tato pak z své chudoby všecku živnost svou, kterouž měla, uvrhla.
És mikor némelyek mondának a templom felől, hogy szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda:
A když někteří pravili o chrámu, kterak by kamením pěkným i jinými okrasami ozdoben byl, řekl:
Ezekből, a miket láttok, jőnek napok, melyekben kő kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.
Načež se to díváte? Přijdouť dnové, v nichžto nebude zůstaven kámen na kameni, kterýž by nebyl zbořen.
Megkérdék pedig őt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?
I otázali se ho, řkouce: Mistře, kdy to bude? A které znamení, když se to bude míti státi?
Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.
On pak řekl: Vizte, abyste nebyli svedeni. Nebo mnozí přijdou ve jménu mém, řkouce: Že já jsem Kristus, a čas se blíží. Protož nepostupujte po nich.
És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni előbb, de nem *jő* mindjárt a vég.
Když pak uslyšíte o válkách a různicech, nestrachujte se; neboť musí to prve býti, ale ne ihned konec.
Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;
Tehdy pravil jim: Povstaneť národ proti národu, a království proti království.
És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből.
A země třesení veliká budou po místech, a hladové, a morové, hrůzy i zázrakové s nebe velicí.
De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek *titeket,* adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.
Ale před tím přede vším vztáhnou ruce své na vás, a protiviti se vám budou, vydávajíce vás do škol a žalářů, vodíce k králům a k vladařům pro jméno mé.
De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.
A toť se vám díti bude na svědectví.
Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre:
Protož složtež to v srdcích vašich, abyste se nestarali, kterak byste odpovídati měli.
Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.
Jáť zajisté dám vám ústa a moudrost, kteréžto nebudou moci odolati, ani proti vám ostáti všickni protivníci vaši.
Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek *némelyeket* ti közületek.
Budete pak zrazováni i od rodičů a od bratrů, od příbuzných i od přátel, a zmordují některé z vás.
És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért.
A budete v nenávisti všechněm pro jméno mé.
De fejeteknek egy hajszála sem vész el.
Ale vlas s hlavy vaší nezahyne.
A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.
V trpělivosti vaší vládněte dušemi vašimi.
Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása.
Když pak uzříte obležený od vojska Jeruzalém, tedy vězte, žeť se přiblížilo zkažení jeho.
Akkor a kik Júdeában *lesznek,* fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezőben, ne menjenek be abba.
A tehdy ti, kdož jsou v Judstvu, utíkejte k horám, a kdo uprostřed něho, vyjděte, a kteří v končinách, nevcházejte do něho.
Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak.
Neboť budou dnové pomsty, aby se naplnilo všecko, což psáno jest.
Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.
Ale běda těhotným a těm, kteréž kojí v těch dnech. Neboť bude dav veliký v této zemi, a hněv Boží nad lidem tímto.
És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.
I padati budou ostrostí meče, a zjímaní vedeni budou mezi všecky národy, a Jeruzalém tlačen bude od pohanů, dokudž se nenaplní časové pohanů.
És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,
A budouť znamení na slunci a na měsíci i na hvězdách, a na zemi soužení národů, nevědoucích se kam díti, když zvuk vydá moře a vlnobití,
Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.
Takže zmrtvějí lidé pro strach a pro očekávání těch věcí, kteréž přijdou na všecken svět. Nebo moci nebeské pohybovati se budou.
És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel.
A tehdyť uzří Syna člověka, an se béře v oblace s mocí a slavou velikou.
Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.
A když se toto počne díti, pohleďtež a pozdvihnětež hlav vašich,protože se přibližuje vykoupení vaše.
Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:
I pověděl jim podobenství: Patřte na fíkový strom i na všecka stromoví.
Mikor immár hajtanak, és *ezt* látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.
Když se již pučí, vidouce to, sami to znáte, že blízko jest léto.
Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
Takž i vy, když uzříte, ano se tyto věci dějí, věztež, že blízko jest království Boží.
Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.
Amen pravím vám, že nepomine věk tento, ažť se toto všecko stane.
Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
Nebe a země pominou, ale slova má nepominou.
De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap:
Pilně se pak varujte, aby snad nebyla obtížena srdce vaše obžerstvím a opilstvím a pečováním o tento život, a vnáhle přikvačil by vás ten den.
Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.
Nebo jako osidlo přijde na všecky, jenž přebývají na tváři vší země.
Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!
Protož bděte všelikého času, modléce se, abyste hodni byli ujíti všech těch věcí, kteréž se budou díti, a postaviti se před Synem člověka.
Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák *hegyének* neveztetik.
I býval ve dne v chrámě, uče, ale v noci vycházeje, přebýval na hoře, kteráž slove Olivetská.
És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban.
A všecken lid na úsvitě přicházel k němu do chrámu, aby ho poslouchal.