Genesis 11

Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.

А по цялата земя имаше един език и един говор.

És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.

И като тръгнаха от изток, намериха поле в земята Сенаар и се заселиха там.

És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.

И си казаха един на друг: Елате, да направим тухли и да ги изпечем в огъня. Тухли употребяваха вместо камъни, а смола употребяваха вместо хоросан.

És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.

И казаха: Елате, да си съградим град и кула, чийто връх да стига до небето, и да си спечелим име, да не би да се разпръснем по лицето на цялата земя.

Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.

А ГОСПОД слезе да види града и кулата, които градяха човешките синове.

És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.

И ГОСПОД каза: Ето, един народ са и всички имат един език; и това е само началото на тяхната дейност; и вече няма да им бъде невъзможно нищо, което биха намислили да правят.

Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.

Елате, да слезем и там да разбъркаме езика им, така че един на друг да не разбират езика си.

És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.

Така ГОСПОД ги разпръсна оттам по лицето на цялата земя и престанаха да градят града.

Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.

Затова той се нарече Вавилон, защото там ГОСПОД разбърка езика на цялата земя; и оттам ГОСПОД ги разпръсна по лицето на цялата земя.

Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után.

Ето родословието на Сим: Сим беше на сто години и роди Арфаксад две години след потопа.

És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

А откакто роди Арфаксад, Сим живя петстотин години и роди синове и дъщери.

Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht.

Арфаксад живя тридесет и пет години и роди Сала.

És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

А откакто роди Сала, Арфаксад живя четиристотин и три години и роди синове и дъщери.

Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.

Сала живя тридесет години и роди Евер.

És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

А откакто роди Евер, Сала живя четиристотин и три години и роди синове и дъщери.

Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget.

Евер живя тридесет и четири години и роди Фалек.

És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

А откакто роди Фалек, Евер живя четиристотин и тридесет години и роди синове и дъщери.

Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut.

Фалек живя тридесет години и роди Рагав.

És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

А откакто роди Рагав, Фалек живя двеста и девет години и роди синове и дъщери.

Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot.

Рагав живя тридесет и две години и роди Серух.

És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

А откакто роди Серух, Рагав живя двеста и седем години и роди синове и дъщери.

Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort.

Серух живя тридесет години и роди Нахор.

És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

А откакто роди Нахор, Серух живя двеста години и роди синове и дъщери.

Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét.

Нахор живя двадесет и девет години и роди Тара.

És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

А откакто роди Тара, Нахор живя сто и деветнадесет години и роди синове и дъщери.

Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.

Тара живя седемдесет години и роди Аврам, Нахор и Аран.

Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.

Ето родословието на Тара: Тара роди Аврам, Нахор и Аран. А Аран роди Лот.

Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban.

И Аран умря преди баща си Тара в Ур Халдейски, в родната си земя.

Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya.

И Аврам и Нахор си взеха жени; името на жената на Аврам беше Сарая, а името на жената на Нахор беше Мелха, дъщеря на Аран, баща на Мелха, баща и на Есха.

Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.

А Сарая беше безплодна, нямаше дете.

És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.

И Тара взе сина си Аврам и внука си Лот, сина на Аран, и снаха си Сарая, жената на сина си Аврам, и излязоха заедно от Ур Халдейски, за да отидат в земята Ханаан; и дойдоха в Харан и се заселиха там.

Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban.

И дните на Тара станаха двеста и пет години, и Тара умря в Харан.