Mark 8

in illis diebus iterum cum turba multa esset nec haberent quod manducarent convocatis discipulis ait illis
Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik:
misereor super turba quia ecce iam triduo sustinent me nec habent quod manducent
Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök;
et si dimisero eos ieiunos in domum suam deficient in via quidam enim ex eis de longe venerunt
És ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton; mert némelyek ő közülök messzünnen jöttek.
et responderunt ei discipuli sui unde istos poterit quis hic saturare panibus in solitudine
Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?
et interrogavit eos quot panes habetis qui dixerunt septem
És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét.
et praecepit turbae discumbere supra terram et accipiens septem panes gratias agens fregit et dabat discipulis suis ut adponerent et adposuerunt turbae
Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék.
et habebant pisciculos paucos et ipsos benedixit et iussit adponi
Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is.
et manducaverunt et saturati sunt et sustulerunt quod superaverat de fragmentis septem sportas
Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral.
erant autem qui manducaverunt quasi quattuor milia et dimisit eos
Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.
et statim ascendens navem cum discipulis suis venit in partes Dalmanutha
És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére.
et exierunt Pharisaei et coeperunt conquirere cum eo quaerentes ab illo signum de caelo temptantes eum
És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt.
et ingemescens spiritu ait quid generatio ista quaerit signum amen dico vobis si dabitur generationi isti signum
Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.
et dimittens eos ascendens iterum abiit trans fretum
És ott hagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne.
et obliti sunt sumere panes et nisi unum panem non habebant secum in navi
De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velök több a hajóban.
et praecipiebat eis dicens videte cavete a fermento Pharisaeorum et fermento Herodis
És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!
et cogitabant ad alterutrum dicentes quia panes non habemus
Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk.
quo cognito Iesus ait illis quid cogitatis quia panes non habetis nondum cognoscitis nec intellegitis adhuc caecatum habetis cor vestrum
Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek?
oculos habentes non videtis et aures habentes non auditis nec recordamini
Szemeitek lévén, nem láttok-é? és füleitek lévén, nem hallotok-é? és nem emlékeztek-é?
quando quinque panes fregi in quinque milia et quot cofinos fragmentorum plenos sustulistis dicunt ei duodecim
Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettőt.
quando et septem panes in quattuor milia quot sportas fragmentorum tulistis et dicunt ei septem
Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: Hetet.
et dicebat eis quomodo nondum intellegitis
És monda nékik: Hogy nem értitek hát?
et veniunt Bethsaida et adducunt ei caecum et rogabant eum ut illum tangeret
Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt.
et adprehendens manum caeci eduxit eum extra vicum et expuens in oculos eius inpositis manibus suis interrogavit eum si aliquid videret
Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit?
et aspiciens ait video homines velut arbores ambulantes
Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.
deinde iterum inposuit manus super oculos eius et coepit videre et restitutus est ita ut videret clare omnia
Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és látá messze és világosan mindent.
et misit illum in domum suam dicens vade in domum tuam et si in vicum introieris nemini dixeris
És haza küldé, mondván: Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban.
et egressus est Iesus et discipuli eius in castella Caesareae Philippi et in via interrogabat discipulos suos dicens eis quem me dicunt esse homines
És elméne Jézus és az ő tanítványai Czézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek?
qui responderunt illi dicentes Iohannem Baptistam alii Heliam alii vero quasi unum de prophetis
Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül.
tunc dicit illis vos vero quem me dicitis esse respondens Petrus ait ei tu es Christus
És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus.
et comminatus est eis ne cui dicerent de illo
És rájok parancsola, hogy senkinek se szóljanak felőle.
et coepit docere illos quoniam oportet Filium hominis multa pati et reprobari a senioribus et a summis sacerdotibus et scribis et occidi et post tres dies resurgere
És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni.
et palam verbum loquebatur et adprehendens eum Petrus coepit increpare eum
És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni.
qui conversus et videns discipulos suos comminatus est Petro dicens vade retro me Satana quoniam non sapis quae Dei sunt sed quae sunt hominum
És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.
et convocata turba cum discipulis suis dixit eis si quis vult post me sequi deneget se ipsum et tollat crucem suam et sequatur me
A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
qui enim voluerit animam suam salvam facere perdet eam qui autem perdiderit animam suam propter me et evangelium salvam eam faciet
Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.
quid enim proderit homini si lucretur mundum totum et detrimentum faciat animae suae
Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?
aut quid dabit homo commutationem pro anima sua
Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?
qui enim me confusus fuerit et mea verba in generatione ista adultera et peccatrice et Filius hominis confundetur eum cum venerit in gloria Patris sui cum angelis sanctis
Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.