Mark 5

et venerunt trans fretum maris in regionem Gerasenorum
És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére.
et exeunti ei de navi statim occurrit ei de monumentis homo in spiritu inmundo
És a mint a hajóból kiméne, azonnal elébe méne egy ember a sírboltokból, a kiben tisztátalan lélek volt,
qui domicilium habebat in monumentis et neque catenis iam quisquam eum poterat ligare
A kinek lakása a sírboltokban vala; és már lánczokkal sem bírta őt senki sem lekötni.
quoniam saepe conpedibus et catenis vinctus disrupisset catenas et conpedes comminuisset et nemo poterat eum domare
Mert sokszor megkötözték őt békókkal és lánczokkal, de ő a lánczokat szétszaggatta, és a békókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.
et semper nocte ac die in monumentis et in montibus erat clamans et concidens se lapidibus
És éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozva és magát kövekkel vagdosva.
videns autem Iesum a longe cucurrit et adoravit eum
Mikor pedig Jézust távolról meglátta, oda futamodék, és elébe borula,
et clamans voce magna dicit quid mihi et tibi Iesu Fili Dei summi adiuro te per Deum ne me torqueas
És fennhangon kiáltva monda: Mi közöm nékem te veled, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.
dicebat enim illi exi spiritus inmunde ab homine
(Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberből.)
et interrogabat eum quod tibi nomen est et dicit ei Legio nomen mihi est quia multi sumus
És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.
et deprecabatur eum multum ne se expelleret extra regionem
És igen kéré őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
erat autem ibi circa montem grex porcorum magnus pascens
Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.
et deprecabantur eum spiritus dicentes mitte nos in porcos ut in eos introeamus
És az ördögök kérik vala őt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.
et concessit eis statim Iesus et exeuntes spiritus inmundi introierunt in porcos et magno impetu grex praecipitatus est in mare ad duo milia et suffocati sunt in mare
És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezeren; és belefúlának a tengerbe.
qui autem pascebant eos fugerunt et nuntiaverunt in civitatem et in agros et egressi sunt videre quid esset facti
A kik pedig őrzik vala a disznókat, elfutának, és hírt vivének a városba és a falvakba. És kimenének, hogy lássák, mi az, a mi történt.
et veniunt ad Iesum et vident illum qui a daemonio vexabatur sedentem vestitum et sanae mentis et timuerunt
És menének Jézushoz, és láták, hogy az ördöngős ott ül, fel van öltözködve és eszénél van, az, a kiben a légió volt; és megfélemlének.
et narraverunt illis qui viderant qualiter factum esset ei qui daemonium habuerat et de porcis
A kik pedig látták, elbeszélék nékik, hogy mi történt vala az ördöngőssel, és a disznókkal.
et rogare eum coeperunt ut discederet de finibus eorum
És kezdék kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
cumque ascenderet navem coepit illum deprecari qui daemonio vexatus fuerat ut esset cum illo
Mikor pedig a hajóba beszállott vala, a volt ördöngős kéré őt, hogy vele lehessen.
et non admisit eum sed ait illi vade in domum tuam ad tuos et adnuntia illis quanta tibi Dominus fecerit et misertus sit tui
De Jézus nem engedé meg néki, hanem monda néki: Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.
et abiit et coepit praedicare in Decapoli quanta sibi fecisset Iesus et omnes mirabantur
El is méne, és kezdé hirdetni a Tízvárosban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan elcsodálkozának.
et cum transcendisset Iesus in navi rursus trans fretum convenit turba multa ad illum et erat circa mare
És mikor ismét általment Jézus a hajón a tulsó partra, nagy sokaság gyűle ő hozzá; és vala a tenger mellett.
et venit quidam de archisynagogis nomine Iairus et videns eum procidit ad pedes eius
És ímé, eljöve a zsinagóga fők egyike, névszerint Jairus, és meglátván őt, lábaihoz esék,
et deprecabatur eum multum dicens quoniam filia mea in extremis est veni inpone manus super eam ut salva sit et vivat
És igen kéré őt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.
et abiit cum illo et sequebatur eum turba multa et conprimebant illum
El is méne vele, és követé őt nagy sokaság, és összeszorítják vala őt.
et mulier quae erat in profluvio sanguinis annis duodecim
És egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásos vala,
et fuerat multa perpessa a conpluribus medicis et erogaverat omnia sua nec quicquam profecerat sed magis deterius habebat
És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,
cum audisset de Iesu venit in turba retro et tetigit vestimentum eius
Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.
dicebat enim quia si vel vestimentum eius tetigero salva ero
Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.
et confestim siccatus est fons sanguinis eius et sensit corpore quod sanata esset a plaga
És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.
et statim Iesus cognoscens in semet ipso virtutem quae exierat de eo conversus ad turbam aiebat quis tetigit vestimenta mea
Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?
et dicebant ei discipuli sui vides turbam conprimentem te et dicis quis me tetigit
És mondának néki az ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?
et circumspiciebat videre eam quae hoc fecerat
És körülnéze, hogy lássa azt, a ki ezt cselekedte.
mulier autem timens et tremens sciens quod factum esset in se venit et procidit ante eum et dixit ei omnem veritatem
Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán.
ille autem dixit ei filia fides tua te salvam fecit vade in pace et esto sana a plaga tua
Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.
adhuc eo loquente veniunt ab archisynagogo dicentes quia filia tua mortua est quid ultra vexas magistrum
Mikor még beszél vala, odajövének a zsinagóga fejétől, mondván: Leányod meghalt; mit fárasztod tovább a Mestert?
Iesus autem verbo quod dicebatur audito ait archisynagogo noli timere tantummodo crede
Jézus pedig, a mint hallá a beszédet, a mit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higyj.
et non admisit quemquam sequi se nisi Petrum et Iacobum et Iohannem fratrem Iacobi
És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.
et veniunt in domum archisynagogi et videt tumultum et flentes et heiulantes multum
És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót.
et ingressus ait eis quid turbamini et ploratis puella non est mortua sed dormit
És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.
et inridebant eum ipse vero eiectis omnibus adsumit patrem et matrem puellae et qui secum erant et ingreditur ubi erat puella iacens
És nevetik vala őt. Ő pedig kiküldvén valamennyit, maga mellé vevé a gyermeknek atyját és anyját és a vele levőket, és beméne oda, a hol a gyermek fekszik vala.
et tenens manum puellae ait illi talitha cumi quod est interpretatum puella tibi dico surge
És megfogván a gyermeknek kezét, monda néki: Talitha, kúmi; a mi megmagyarázva azt teszi: Leányka, néked mondom, kelj föl.
et confestim surrexit puella et ambulabat erat autem annorum duodecim et obstipuerunt stupore maximo
És a leányka azonnal fölkele és jár vala. Mert tizenkét esztendős vala. És nagy csodálkozással csodálkozának.
et praecepit illis vehementer ut nemo id sciret et dixit dari illi manducare
Ő pedig erősen megparancsolá nékik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondá, hogy adjanak annak enni.