Psalms 147

Хваліть Господа, добрий бо Він, виспівуйте нашому Богу, приємний бо Він, Йому подобає хвала!
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Господь Єрусалима будує, збирає вигнанців ізраїлевих.
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
Він зламаносердих лікує, і їхні рани болючі обв'язує,
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
вираховує Він число зорям, і кожній із них дає ймення.
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
Великий Господь наш, та дужий на силі, Його мудрости міри нема!
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
Господь підіймає слухняних, безбожних понижує аж до землі.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
Дайте відповідь Господу нашому вдячною піснею, заграйте для нашого Бога на гуслах:
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
Він хмарами небо вкриває, приготовлює дощ для землі, оброщує гори травою,
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, *és* füvet sarjaszt a hegyeken;
худобі дає її корм, воронятам чого вони кличуть!
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
Не в силі коня уподоба Його, і не в членах людини Його закохання,
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
Господь любить тих, хто боїться Його, хто надію складає на милість Його!
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
Хвали Господа, Єрусалиме, прославляй Свого Бога, Сіоне,
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
бо зміцняє Він засуви брам твоїх, синів твоїх благословляє в тобі,
Mert erősekké teszi kapuid zárait, *s* megáldja benned a te fiaidat.
чинить мир у границі твоїй, годує тебе пшеницею щирою,
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
посилає на землю наказа Свого, дуже швидко летить Його Слово!
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
Дає сніг, немов вовну, розпорошує паморозь, буцім то порох,
Olyan havat ád, mint a gyapjú, *és* szórja a deret, mint a port.
Він кидає лід Свій, немов ті кришки, і перед морозом Його хто устоїть?
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
Та Він пошле Своє слово, та й розтопить його, Своїм вітром повіє, вода потече!
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
Своє слово звіщає Він Якову, постанови Свої та Свої правосуддя ізраїлю:
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
для жодного люду Він так не зробив, той не знають вони правосуддя Його! Алілуя!
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!