Job 17

O meu espírito está quebrantado, os meus dias se extinguem, a sepultura me está preparada!

Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.

Deveras estou cercado de zombadores, e os meus olhos contemplam a sua provocação!

Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; *különben* ki csap velem kezet?

Dá-me, peço-te, um penhor, e sê o meu fiador para contigo; quem mais há que me dê a mão?

Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.

Porque aos seus corações encobriste o entendimento, pelo que não os exaltarás.

A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.

Quem entrega os seus amigos como presa, os olhos de seus filhos desfalecerão.

Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.

Mas a mim me pôs por motejo dos povos; tornei-me como aquele em cujo rosto se cospe.

A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.

De mágoa se escureceram os meus olhos, e todos os meus membros são como a sombra.

Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.

Os retos pasmam disso, e o inocente se levanta contra o ímpio.

Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.

Contudo o justo prossegue no seu caminho e o que tem mãos puras vai crescendo em força.

Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.

Mas tornai vós todos, e vinde, e sábio nenhum acharei entre vós.

Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.

Os meus dias passaram, frustraram-se os meus propósitos, as aspirações do meu coração.

Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.

Convertem-me a noite em dia, e a luz, dizem, está perto das trevas.

Ha reménykedem is, a sír *már* az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat.

Se eu esperar, a sepultura é minha casa; nas trevas estendi a minha cama.

A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.

Eu disse à cova: Tu és meu pai; e aos vermes: Vós sois minha mãe e minha irmã.

Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?

E onde está então a minha esperança? Sim, a minha esperança, quem a poderá ver?

Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban.

Descerão comigo até as trancas da sepultura. Descansaremos juntos no pó.