I Corinthians 10

For jeg vil ikke, brødre, at I skal være uvitende om at våre fedre var alle under skyen og gikk alle gjennem havet

Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan a tengeren mentek által;

og blev alle døpt til Moses i skyen og i havet,

És mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengerben;

og de åt alle den samme åndelige mat

És mindnyájan egy lelki eledelt ettek;

og drakk alle den samme åndelige drikk; for de drakk av den åndelige klippe som fulgte dem, og klippen var Kristus;

És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kősziklából, a mely követi vala őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt.

allikevel hadde Gud ikke behag i de fleste av dem; for de blev slått ned i ørkenen.

De azoknak többségét nem kedvelé az Isten, mert elhullának a pusztában.

Men disse ting skjedde som forbilleder for oss, forat ikke vi skal ha lyst til det onde, likesom de hadde lyst til det.

Ezek pedig példáink lőnek, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, a miképen azok kívántak.

Bli heller ikke avgudsdyrkere, likesom nogen av dem, som skrevet er: Folket satte sig ned for å ete og drikke og stod op for å leke!

Se bálványimádók ne legyetek, mint azok közül némelyek, a mint meg van írva: Leüle a nép enni és inni, és felkelének játszani.

La oss heller ikke drive hor, likesom nogen av dem drev hor og falt på én dag tre og tyve tusen!

Se pedig ne paráználkodjunk mint azok közül paráználkodtak némelyek, és elestek egy napon huszonháromezeren.

La oss heller ikke friste Kristus, likesom nogen av dem fristet ham og blev ødelagt av slanger!

Se a Krisztust ne kísértsük, a mint közülök kísértették némelyek, és elveszének a kígyók miatt.

Knurr heller ikke, likesom nogen av dem knurret og blev ødelagt av ødeleggeren!

Se pedig ne zúgolódjatok, miképen ő közülök zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által.

Dette hendte dem som forbilleder, men det er skrevet til formaning for oss, til hvem de siste tider er kommet.

Mindezek pedig példaképen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kikhez az időknek vége elérkezett.

Derfor, den som tykkes sig å stå, han se til at han ikke faller!

Azért a ki azt hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék.

Eder har ingen fristelse møtt som mennesker ikke kan bære; og Gud er trofast, som ikke skal la eder fristes over evne, men gjøre både fristelsen og dens utgang, så I kan tåle den.

Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.

Derfor, mine elskede, fly fra avgudsdyrkelsen!

Azért szerelmeseim, kerüljétek a bálványimádást.

Jeg taler til eder som til forstandige; døm selv det jeg sier!

Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti, a mit mondok.

Velsignelsens kalk som vi velsigner, er den ikke samfund med Kristi blod? Brødet som vi bryter, er det ikke samfund med Kristi legeme?

A hálaadásnak pohara, a melyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, a melyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é?

Fordi der er ett brød, er vi ett legeme, enda vi er mange; for vi har alle del i det ene brød.

Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.

Se til Israel efter kjødet: Har ikke de som eter offerne, samfund med alteret?

Tekintsétek meg a test szerint való Izráelt! A kik az áldozatokat eszik, avagy nincsenek-é közösségben az oltárral?

Hvad mener jeg altså? at det er noget avguds-offer til? eller at det er nogen avgud til?

Mit mondok tehát? Hogy a bálvány valami, vagy hogy a bálványáldozat valami?

Nei, men at det de ofrer, det ofrer de til onde ånder og ikke til Gud; men jeg vil ikke at I skal komme i samfund med de onde ånder.

Sőt, hogy a mit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben.

I kan ikke drikke Herrens kalk og onde ånders kalk; I kan ikke ha del I Herrens bord og i onde ånders bord.

Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.

Eller tør vi egge Herren til nidkjærhet? vi er vel ikke sterkere enn han?

Vagy haragra ingereljük az Urat? avagy erősebbek vagyunk-é nálánál?

Jeg har lov til alt, men ikke alt gagner; jeg har lov til alt, men ikke alt opbygger.

Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít.

Ingen søke sitt eget, men enhver søke den annens beste!

Senki ne keresse, a mi az övé, hanem kiki azt, a mi a másé.

Alt det som selges i slakterboden, kan I ete uten at I for samvittighetens skyld spør mere efter det;

Mindent, a mit a mészárszékben árulnak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.

for jorden og alt det som fyller den, hører Herren til.

Mert az Úré a föld és annak teljessége.

Og dersom nogen av de vantro ber eder til gjest, og I vil gå dit, da kan I ete alt som settes frem for eder, uten at I for samvittighetens skyld spør mere efter det.

Ha pedig valaki meghív titeket a hitetlenek közül és el akartok menni, mindent, a mit elétek hoznak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.

Men dersom nogen sier til eder: Dette er avguds-offer, da la være å ete det, for hans skyld som sa eder det, og for samvittighetens skyld!

De ha valaki ezt mondja néktek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg a miatt, a ki megjelentette, és a lelkiismeretért; mert az Úré a föld és annak teljessége.

Jeg mener ikke ens egen samvittighet, men næstens. For hvorfor skal min frihet dømmes av en annens samvittighet?

De nem a tulajdon lelkiismeretet értem, hanem a másikét. Mert miért kárhoztassa az én szabadságomat a más lelkiismerete?

Dersom jeg nyter det med takk, hvorfor skal jeg da spottes for det som jeg takker for?

Ha pedig én hálaadással veszek részt, miért káromoltatom azért, a miért én hálákat adok?

Enten I altså eter eller drikker, eller hvad I gjør, så gjør alt til Guds ære!

Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek.

Vær uten anstøt både for jøder og for grekere og for Guds menighet,

Meg ne botránkoztassátok se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét.

likesom også jeg i alt streber å tekkes alle og ikke tenker på mitt eget gagn, men på de manges, at de må bli frelst.

Miképen én is mindenkinek mindenben kedvében járok, nem keresvén a magam hasznát, hanem a sokaságét, hogy megtartassanak.