Psalms 88

He waiata, he himene ma nga tama a Koraha. Ki te tino kaiwhakatangi. Maharata Reanoto. He Makiri na Hemana Eterahi. E Ihowa, e te Atua o toku whakaoranga, he tangi taku ki tou aroaro i te ao, i te po.

Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath- lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása.

Kia tae atu taku inoi ki tou aroaro: whakatitahatia mai tou taringa ki taku tangi.

Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok:

Kua ki hoki toku wairua i te pouri, a e whakatata ana toku ora ki te reinga.

Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!

Kua taua tahitia ahau me te hunga e heke ana ki te rua; e rite ana ahau ki te tangata kahore ona awhina!

Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.

I maka ki waenga i nga tupapaku, me he tangata i patua e takoto ana i te urupa, kahore nei e maharatia e koe i muri; he mea momotu ke ratou na tou ringa.

Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.

Kua whakatakotoria ahau e koe ki te rua i raro riro, ki te pouri, ki nga rire.

A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.

E pehia ana ahau e tou riri, e pakia ana hoki e koe ki au ngaru katoa. (Hera.

Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.

Kua whakamataratia atu e koe oku hoa kia tawhiti i ahau: kua meinga ahau e koe hei mea whakarihariha ki a ratou: kua uakina mai ahau, a kahore e puta ki waho.

A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.

Kua he toku kanohi i te tangihanga: e karanga ana ahau ki a koe, e Ihowa, i nga ra katoa, kua totoro hoki oku ringa ki a koe.

Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.

Tera ranei koe e mahi merekara ki nga tupapaku? E ara koia te hunga kua mate ki te whakamoemiti ki a koe? (Hera.

Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.

Ka kauwhautia ranei tou aroha i roto i te urupa? tou pono i roto i te ngaromanga?

Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.

E matauria koia au mea whakamiharo i roto i te pouri? tou tika i te whenua o te warewaretanga?

Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén?

Ko ahau ia kua karanga ki a koe, e Ihowa: a i te ata ka tae atu taku inoi ki tou aroaro.

Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?

He aha, e Ihowa, i panga ai toku wairua e koe? He aha i huna ai tou mata ki ahau?

De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:

No toku tamarikitanga ake ano i pakia ai ahau, i whakahemohemo ai: i ahau e pehia ana e au whakawehi, ka pororaru noa iho.

Miért vetsz el hát Uram engem, *és* rejted el orczádat én tőlem?

I tika tou riri nui ma runga i ahau; kua haukotia ahau e au mea whakawehi.

Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.

Ano he wai ratou ki te karapoti i ahau i te ra roa nei; hui tahi ratou ki te taiawhio i ahau.

Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.

Kua wehea e koe kia tawhiti atu i ahau te hoa hei aroha mai, me oku hoa ki roto ki te pouri.

Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem. * (Psalms 88:19) Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a - setétség. *