Proverbs 2

2:1

Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,

Υιε μου, εαν δεχθης τους λογους μου και ταμιευσης τας εντολας μου παρα σεαυτω,

2:2

Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,

ωστε να προσεξη το ωτιον σου εις την σοφιαν, να κλινης την καρδιαν σου εις την συνεσιν

2:3

Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,

και εαν επικαλεσθης την φρονησιν, και υψωσης την φωνην σου εις την συνεσιν

2:4

Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:

εαν ζητησης αυτην ως αργυριον και εξερευνησης αυτην ως κεκρυμμενους θησαυρους,

2:5

Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.

τοτε θελεις εννοησει τον φοβον του Κυριου και θελεις ευρει την επιγνωσιν του Θεου.

2:6

Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem *származik.*

Διοτι ο Κυριος διδει σοφιαν εκ του στοματος αυτου εξερχεται γνωσις και συνεσις.

2:7

Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,

Αποταμιευει σωτηριαν εις τους ευθεις ειναι ασπις εις τους περιπατουντας εν ακεραιοτητι,

2:8

Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.

υπερασπιζων τας οδους της δικαιοσυνης και φυλαττων την οδον των οσιων αυτου.

2:9

Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.

Τοτε θελεις εννοησει δικαιοσυνην και κρισιν και ευθυτητα, πασαν οδον αγαθην.

2:10

Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.

Εαν η σοφια εισελθη εις την καρδιαν σου και η γνωσις ηδυνη την ψυχην σου,

2:11

Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,

ορθη βουλη θελει σε φυλαττει, συνεσις θελει σε διατηρει

2:12

Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;

δια να σε ελευθερονη απο της οδου της πονηρας, απο ανθρωπου λαλουντος δολια,

2:13

A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.

οιτινες εγκαταλειπουσι τας οδους της ευθυτητος, δια να περιπατωσιν εν ταις οδοις του σκοτους

2:14

A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.

οιτινες ηδυνονται εις το να καμνωσι κακον, χαιρουσιν εις τας διαστροφας της κακιας,

2:15

A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.

των οποιων αι οδοι ειναι σκολιαι και αι πορειαι αυτων διεστραμμεναι

2:16

Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,

δια να σε ελευθερονη απο ξενης γυναικος, απο αλλοτριας κολακευουσης με τους λογους αυτης,

2:17

A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;

ητις εγκατελιπε τον επιστηθιον της νεοτητος αυτης και ελησμονησε την διαθηκην του Θεου αυτης.

2:18

Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.

Διοτι ο οικος αυτης καταβιβαζει εις τον θανατον, και τα βηματα αυτης εις τους νεκρους

2:19

Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.

παντες οι εισερχομενοι προς αυτην δεν επιστρεφουσιν ουδε αναλαμβανουσι τας οδους της ζωης

2:20

Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.

δια να περιπατης εν τη οδω των αγαθων και να φυλαττης τας τριβους των δικαιων.

2:21

Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.

Διοτι οι ευθεις θελουσι κατοικησει την γην, και οι τελειοι θελουσιν εναπολειφη εν αυτη.

2:22

A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.

Οι δε ασεβεις θελουσιν εκκοπη απο της γης, και οι παρανομοι θελουσιν εκριζωθη απ αυτης.