Mark 8

Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik:

През онези дни, когато пак се беше събрало голямо множество и нямаха какво да ядат, Иисус повика учениците Си и им каза:

Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök;

Жал Ми е за множеството, защото три дни вече седят при Мен и нямат какво да ядат.

És ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton; mert némelyek ő közülök messzünnen jöttek.

Ако ги разпусна гладни по домовете им, ще им прималее по пътя, защото някои от тях са дошли отдалеч.

Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?

А учениците Му отговориха: Откъде ще може някой да насити тези хора с хляб тук, в това уединено място?

És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét.

А Той ги попита: Колко хляба имате? И те казаха: Седем.

Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék.

Тогава Той заповяда на множеството да насядат на земята; и като взе седемте хляба, благодари, разчупи и даде на учениците Си, за да ги сложат. И те ги сложиха пред множеството.

Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is.

Имаха и няколко малки риби; и като благослови, заповяда да сложат и тях.

Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral.

И ядоха и се наситиха. И вдигнаха седем кошници с останали къшеи.

Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.

А онези, които ядоха, бяха около четири хиляди. И ги разпусна.

És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére.

И веднага се качи в кораба с учениците Си и дойде в Далманутанските области.

És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt.

И фарисеите излязоха и започнаха да спорят с Него. И като Го изпитваха, поискаха от Него знамение от небето.

Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.

А Той въздъхна дълбоко в духа Си и каза: Защо този род иска знамение? Истина ви казвам: на този род няма да се даде знамение.

És ott hagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne.

И ги остави, като пак се качи в кораба и мина на отвъдната страна.

De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velök több a hajóban.

А учениците Му забравиха да вземат хляб и нямаха при себе си в кораба повече от един хляб.

És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!

И Той им заръча, като каза: Внимавайте! Пазете се от кваса на фарисеите и от кваса на Ирод.

Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk.

И те разискваха помежду си, като говореха: Това е защото нямаме хляб.

Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek?

А Иисус, като разбра това, им каза: Защо разисквате за това, че нямате хляб? Още ли не разбирате, и не съзнавате? Още ли е закоравяло сърцето ви?

Szemeitek lévén, nem láttok-é? és füleitek lévén, nem hallotok-é? és nem emlékeztek-é?

Като имате очи, не виждате ли? И като имате уши, не чувате ли? И не помните ли?

Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettőt.

Когато разчупих петте хляба на петте хиляди души, колко коша пълни с къшеи вдигнахте? Казаха Му: Дванадесет.

Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: Hetet.

А когато разчупих седемте на четирите хиляди души, колко кошници пълни с къшеи вдигнахте? Казаха Му: Седем.

És monda nékik: Hogy nem értitek hát?

И им каза: Още ли не разбирате?

Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt.

След това дойдоха във Витсаида. И доведоха при Него един сляп и Му се молиха да се докосне до него.

Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit?

А Той хвана слепия за ръка и го изведе вън от селото; и като плюна на очите му, положи на него ръце и го попита: Виждаш ли нещо?

Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.

А той, като повдигна очи, каза: Виждам хората; защото виждам неща като дървета, които ходят.

Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és látá messze és világosan mindent.

После пак положи ръце на очите му и той втренчи очите си, оздравя и виждаше всичко ясно.

És haza küldé, mondván: Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban.

И го изпрати у дома му, като каза: Не влизай в селото, (нито казвай това на някого от селото).

És elméne Jézus és az ő tanítványai Czézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek?

И Иисус излезе с учениците Си по селата на Кесария Филипова. И по пътя попита учениците Си, като им каза: Какво казват хората, кой съм Аз?

Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül.

А те в отговор Му казаха: Йоан Кръстител; други – Илия; а други – един от пророците.

És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus.

Тогава ги попита: А вие какво казвате, кой съм? Петър в отговор Му каза: Ти си Христос.

És rájok parancsola, hogy senkinek se szóljanak felőle.

И Той им заръча да не казват на никого за Него.

És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni.

И започна да ги учи, че Човешкият Син трябва много да пострада и да бъде отхвърлен от старейшините и главните свещеници, и книжниците и да бъде убит, и след три дни да възкръсне.

És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni.

И открито говореше това слово. А Петър Го взе настрана и започна да Го мъмри.

És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.

А Той, като се обърна и погледна учениците Си, смъмри Петър, като каза: Махни се, Сатана, и иди зад Мен, защото не мислиш за Божиите неща, а за човешките.

A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.

И повика множеството заедно с учениците Си и им каза: Ако някой иска да дойде след Мен, нека се отрече от себе си, нека вземе кръста си и нека Ме следва.

Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.

Защото, който иска да спаси живота си, ще го загуби; а който загуби живота си заради Мен и заради благовестието, ще го спаси.

Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?

Понеже какво се ползва човек, като спечели целия свят, а изгуби живота си?

Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?

Защото, какво би дал човек в замяна на живота си?

Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.

Защото, ако се срамува някой заради Мен и заради Моите думи в този прелюбодеен и грешен род, то и Човешкият Син ще се срамува от него, когато дойде в славата на Своя Отец със светите ангели.