Mark 4

És ismét kezde tanítani a tenger mellett. És nagy sokaság gyűle ő hozzá, úgy hogy ő a hajóba lépvén, a tengeren ül vala, az egész sokaság pedig a tenger mellett a földön vala.

И пак започна да поучава край езерото. И при Него се събра едно твърде голямо множество, така че Той се качи в един кораб и седеше на езерото, а цялото множество беше на сушата край езерото.

És sokat tanítja vala őket példázatokban, és ezt mondja vala nékik tanításában:

И ги поучаваше много с притчи и им казваше в поучението Си:

Halljátok: Ímé, a magvető kiméne vetni.

Слушайте! Ето, сеячът излезе да сее.

És lőn vetés közben, hogy némely az út mellé esék, és eljövének az égi madarak és megevék azt.

И когато сееше, някои зърна паднаха край пътя; и птиците дойдоха и ги изкълваха.

Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala, és hamar kikele, mivel nem vala mélyen a földben.

Други паднаха на каменисто място, където нямаше много пръст; и скоро поникнаха, защото нямаше дълбока почва,

Mikor pedig fölkelt a nap, elsűle, és mivelhogy nem volt gyökere, elszárada.

а когато изгря слънцето, прегоряха и понеже нямаха корен, изсъхнаха.

Némely pedig a tövisek közé esék, és felnevekedének a tövisek és megfojták azt, és nem ada gyümölcsöt.

А други паднаха между тръни; и тръните пораснаха и ги задушиха, и не дадоха плод.

Némely pedig a jó földbe esék; és ád vala nevekedő és bővölködő gyümölcsöt, és némely hoz vala harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig száz annyit.

А други паднаха на добра земя; и дадоха плод, който растеше и се умножаваше, и принесоха – кое тридесет, кое шестдесет, а кое сто.

És monda nékik: A kinek van füle a hallásra, hallja.

И каза: Който има уши да слуша, нека слуша.

Mikor pedig egyedül vala, megkérdezék őt a körülötte lévők a tizenkettővel együtt a példázat felől.

И когато остана сам, онези, които бяха около Него с дванадесетте, Го попитаха за притчите.

Ő pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkát tudjátok, ama kívül levőknek pedig példázatokban adatnak mindenek,

И Той им каза: На вас е дадено да познаете тайната на Божието царство; а на онези, външните, всичко се дава в притчи;

Hogy nézvén nézzenek és ne lássanak; és hallván halljanak és ne értsenek, hogy soha meg ne térjenek és bűneik meg ne bocsáttassanak.

така че "гледащи да гледат, а да не виждат; и слушащи да слушат, а да не разбират; да не би да се обърнат и да им се прости (грехът)".

És monda nékik: Nem értitek ezt a példázatot? Akkor mimódon értitek meg majd a többi példázatot?

И им каза: Не разбирате ли тази притча? А как ще разберете всичките притчи?

A magvető az ígét hinti.

Сеячът сее словото.

Az útfélen valók pedig azok, a kiknek hintik az ígét, de mihelyest hallják, azonnal eljő a Sátán és elragadja a szívökbe vetett ígét.

А онези край пътя, където се сее словото, са тези, които чуват, но Сатана веднага идва и грабва посятото в тях слово.

És hasonlóképen a köves helyre vetettek azok, a kik mihelyst hallják az ígét, mindjárt örömmel fogadják,

Също и посятото на каменистите места са тези, които, като чуят словото, веднага с радост го приемат;

De nincsen ő bennük gyökere, hanem ideig valók; azután ha nyomorúság vagy háborúság támad az íge miatt, azonnal megbotránkoznak.

нямат обаче корен в себе си, а са кратковременни; после, когато настане напаст или гонение заради словото, веднага отпадат.

A tövisek közé vetettek pedig azok, a kik az ígét hallják,

Посятото между тръните са други. Те са онези, които са слушали словото,

De a világi gondok és a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok kívánsága közbejővén, elfojtják az ígét, és gyümölcstelen lesz.

но светските грижи, примамката на богатството и пожеланията за други работи, като влязат, заглушават словото и то става безплодно.

A jó földbe vetettek pedig azok, a kik hallják az ígét és beveszik, és gyümölcsöt teremnek, némely harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely száz annyit.

А посятото на добра земя са тези, които слушат словото, приемат го и дават плод – тридесет, шестдесет и стократно.

És monda nékik: Avagy azért hozzák-é elő a gyertyát, hogy véka alá tegyék, vagy az ágy alá? És nem azért-é, hogy a gyertyatartóba tegyék?

И им каза: Затова ли се донася светилото – за да го сложат под шиника или под леглото? Не е ли за това – да го поставят на светилника?

Mert nincs semmi rejtett dolog, a mi meg ne jelentetnék; és semmi sem volt eltitkolva, hanem hogy nyilvánosságra jusson.

Защото няма нищо тайно, което да не стане явно, нито е било скрито нещо, освен за да излезе наяве.

Ha valakinek van füle a hallásra, hallja.

Ако има някой уши да слуша, нека слуша.

És monda nékik: Megjegyezzétek, a mit hallotok: A milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek, sőt ráadást adnak néktek, a kik halljátok.

Каза им също: Внимавайте в това, което слушате. С каквато мярка мерите, с такава ще ви се отмери и ще ви се прибави.

Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van.

Защото, който има, на него ще се даде, а който няма, от него ще се отнеме и това, което има.

És monda: Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot a földbe.

И каза: Божието царство е както когато човек хвърли семе в земята;

És alszik és fölkel éjjel és nappal; a mag pedig kihajt és felnő, ő maga sem tudja miképen.

и спи, и става нощ и ден; а как никне и расте семето, той не знае.

Mert magától terem a föld, először füvet, azután kalászt, azután teljes buzát a kalászban.

Защото земята сама си произвежда: първо стрък, после клас, а след това – пълно зърно в класа.

Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett.

А когато узрее плодът, начаса изпраща сърп, защото е настанала жетва.

És monda: Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Avagy milyen példában példázzuk azt?

Каза още: С какво да сравним Божието царство или с каква притча да го представим?

A mustármaghoz, a mely mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb,

То прилича на синапено зърно, което, когато се посее в земята, е по-малко от всичките семена, които са на земята.

És mikor elvettetik, felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak.

Но когато се посее, расте и става по-голямо от всички стръкове, и пуска големи клони, така че небесните птици могат да се подслонят под сянката му.

És sok ilyen példázatban hirdeti vala nékik az ígét, úgy a mint megérthetik vala.

И с много такива притчи им говореше словото, както можеха да слушат.

Példázat nélkül pedig nem szól vala nékik; maguk közt azonban a tanítványoknak mindent megmagyaráz vala.

А без притча не им говореше, но насаме обясняваше всичко на Своите ученици.

Azután monda nékik azon a napon, a mint este lőn: Menjünk át a túlsó partra.

И в същия ден, когато се свечери, Иисус им каза: Да минем на отвъдната страна.

Elbocsátván azért a sokaságot, elvivék őt, úgy a mint a hajóban vala; de más hajók is valának vele.

И като разпуснаха множеството, Го взеха със себе си в кораба, както беше; и имаше и други кораби с Него.

Akkor nagy szélvihar támada, a hullámok pedig becsapnak vala a hajóba, annyira, hogy már-már megtelék.

И се надигна голяма ветрена буря; и вълните се нахвърляха върху кораба, така че корабът вече се пълнеше с вода.

Ő pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon aluszik vala. És fölkelték őt és mondának néki: Mester, nem törődöl vele, hogy elveszünk?

А Той беше на задната част, заспал на възглавница. И те Го събудиха и Му казаха: Учителю! Нима не Те е грижа, че загиваме?

És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség.

А Той, като се събуди, смъмри вятъра и каза на езерото: Мълчи! Утихни! И вятърът престана и настана голяма тишина.

És monda nékik: Miért vagytok ily félénkek? Hogy van, hogy nincsen hitetek?

И Той им каза: Защо сте страхливи? Още ли нямате вяра?

És megfélemlének nagy félelemmel, és ezt mondják vala egymásnak: Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek néki?

И голям страх ги обзе; и те си казаха един на друг: Кой ли е Този, че и вятърът и езерото Му се покоряват?