Psalms 77

Meine Stimme ist zu Gott, und ich will schreien; meine Stimme ist zu Gott, und er wird mir Gehör schenken.

Az éneklőmesternek, Jedutunnak; Aszáfé, zsoltár.

Am Tage meiner Drangsal suchte ich den Herrn; meine Hand war des Nachts ausgestreckt und ließ nicht ab; meine Seele weigerte sich getröstet zu werden.

Szavamat Istenhez *emelem* és kiáltok; szavamat Istenhez *emelem,* hogy figyelmezzen reám.

Ich gedachte Gottes, und ich stöhnte; ich sann nach, und mein Geist ermattete. (Sela.)

Nyomorúságom idején az Urat keresem; kezem feltartom éjjel szünetlenül; lelkem nem akar vigasztalást bevenni.

Du hieltest fest die Lider meiner Augen; ich war voll Unruhe und redete nicht.

Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. Szela.

Ich durchdachte die Tage vor alters, die Jahre der Urzeit.

Szemeimet ébren tartod; hánykolódom, de nem szólhatok.

Ich gedachte meines Saitenspiels in der Nacht; ich sann nach in meinem Herzen, und es forschte mein Geist.

Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről.

Wird der Herr auf ewig verwerfen, und hinfort keine Gunst mehr erweisen?

Megemlékezem éjjel az én énekeimről; szívemben elgondolkodom és azt kutatja lelkem:

Ist zu Ende seine Güte für immer? Hat das Wort aufgehört von Geschlecht zu Geschlecht?

Avagy mindörökké elvet-é az Úr? és nem lesz-é többé jóakaró?

Hat Gott vergessen gnädig zu sein? Hat er im Zorn verschlossen seine Erbarmungen? (Sela.)

Avagy végképen elfogyott-é az ő kegyelme? vagy megszűnik-é igérete nemzedékről nemzedékre?

Da sprach ich: Das ist mein Kranksein. Der Jahre der Rechten des Höchsten,

Avagy elfelejtkezett-é könyörülni Isten? avagy elzárta-é haragjában az ő irgalmát? Szela.

Will ich gedenken, der Taten des Jah; denn deiner Wunder von alters her will ich gedenken;

És mondám: Ez az én betegségem, hogy a Fölségesnek jobbja megváltozott.

Und ich will nachdenken über all dein Tun, und über deine Taten will ich sinnen.

Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról;

Gott! dein Weg ist im Heiligtum; wer ist ein großer Gott wie Gott?

És elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom.

Du bist der Gott, der Wunder tut, du hast deine Stärke kundwerden lassen unter den Völkern.

Oh Isten, a te utad szentséges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten?

Du hast dein Volk erlöst mit erhobenem Arm, die Söhne Jakobs und Josephs. (Sela.)

Te vagy az Isten, a ki csodát mívelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat.

Dich sahen die Wasser, o Gott, dich sahen die Wasser: sie bebten; ja, es erzitterten die Tiefen.

Megváltottad népedet karoddal a Jákób és a József fiait. Szela.

Die Wolken ergossen Wasser; das Gewölk ließ eine Stimme erschallen, und deine Pfeile fuhren hin und her.

Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlének; a mélységek is megrázkódának.

Die Stimme deines Donners war im Wirbelwind, Blitze erleuchteten den Erdkreis; es zitterte und bebte die Erde.

A felhők vizet ömlesztének; megzendülének a fellegek, és a te nyílaid széllyel futkostanak.

Im Meere ist dein Weg, und deine Pfade in großen Wassern, und deine Fußstapfen sind nicht bekannt.

Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.

Du hast dein Volk geleitet wie eine Herde durch die Hand Moses und Aarons.

Utad a tengeren volt és ösvényed a nagy vizeken; és nyomaid nem látszottak meg. * (Psalms 77:21) Vezetted mint nyájat, a te népedet, Mózesnek és Áronnak kezével. *