Mark 8

През онези дни, когато пак се беше събрало голямо множество и нямаха какво да ядат, Иисус повика учениците Си и им каза:

Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik:

Жал Ми е за множеството, защото три дни вече седят при Мен и нямат какво да ядат.

Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök;

Ако ги разпусна гладни по домовете им, ще им прималее по пътя, защото някои от тях са дошли отдалеч.

És ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton; mert némelyek ő közülök messzünnen jöttek.

А учениците Му отговориха: Откъде ще може някой да насити тези хора с хляб тук, в това уединено място?

Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?

А Той ги попита: Колко хляба имате? И те казаха: Седем.

És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét.

Тогава Той заповяда на множеството да насядат на земята; и като взе седемте хляба, благодари, разчупи и даде на учениците Си, за да ги сложат. И те ги сложиха пред множеството.

Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék.

Имаха и няколко малки риби; и като благослови, заповяда да сложат и тях.

Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is.

И ядоха и се наситиха. И вдигнаха седем кошници с останали къшеи.

Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral.

А онези, които ядоха, бяха около четири хиляди. И ги разпусна.

Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.

И веднага се качи в кораба с учениците Си и дойде в Далманутанските области.

És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére.

И фарисеите излязоха и започнаха да спорят с Него. И като Го изпитваха, поискаха от Него знамение от небето.

És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt.

А Той въздъхна дълбоко в духа Си и каза: Защо този род иска знамение? Истина ви казвам: на този род няма да се даде знамение.

Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.

И ги остави, като пак се качи в кораба и мина на отвъдната страна.

És ott hagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne.

А учениците Му забравиха да вземат хляб и нямаха при себе си в кораба повече от един хляб.

De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velök több a hajóban.

И Той им заръча, като каза: Внимавайте! Пазете се от кваса на фарисеите и от кваса на Ирод.

És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!

И те разискваха помежду си, като говореха: Това е защото нямаме хляб.

Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk.

А Иисус, като разбра това, им каза: Защо разисквате за това, че нямате хляб? Още ли не разбирате, и не съзнавате? Още ли е закоравяло сърцето ви?

Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek?

Като имате очи, не виждате ли? И като имате уши, не чувате ли? И не помните ли?

Szemeitek lévén, nem láttok-é? és füleitek lévén, nem hallotok-é? és nem emlékeztek-é?

Когато разчупих петте хляба на петте хиляди души, колко коша пълни с къшеи вдигнахте? Казаха Му: Дванадесет.

Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettőt.

А когато разчупих седемте на четирите хиляди души, колко кошници пълни с къшеи вдигнахте? Казаха Му: Седем.

Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: Hetet.

И им каза: Още ли не разбирате?

És monda nékik: Hogy nem értitek hát?

След това дойдоха във Витсаида. И доведоха при Него един сляп и Му се молиха да се докосне до него.

Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt.

А Той хвана слепия за ръка и го изведе вън от селото; и като плюна на очите му, положи на него ръце и го попита: Виждаш ли нещо?

Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit?

А той, като повдигна очи, каза: Виждам хората; защото виждам неща като дървета, които ходят.

Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.

После пак положи ръце на очите му и той втренчи очите си, оздравя и виждаше всичко ясно.

Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és látá messze és világosan mindent.

И го изпрати у дома му, като каза: Не влизай в селото, (нито казвай това на някого от селото).

És haza küldé, mondván: Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban.

И Иисус излезе с учениците Си по селата на Кесария Филипова. И по пътя попита учениците Си, като им каза: Какво казват хората, кой съм Аз?

És elméne Jézus és az ő tanítványai Czézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek?

А те в отговор Му казаха: Йоан Кръстител; други – Илия; а други – един от пророците.

Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül.

Тогава ги попита: А вие какво казвате, кой съм? Петър в отговор Му каза: Ти си Христос.

És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus.

И Той им заръча да не казват на никого за Него.

És rájok parancsola, hogy senkinek se szóljanak felőle.

И започна да ги учи, че Човешкият Син трябва много да пострада и да бъде отхвърлен от старейшините и главните свещеници, и книжниците и да бъде убит, и след три дни да възкръсне.

És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni.

И открито говореше това слово. А Петър Го взе настрана и започна да Го мъмри.

És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni.

А Той, като се обърна и погледна учениците Си, смъмри Петър, като каза: Махни се, Сатана, и иди зад Мен, защото не мислиш за Божиите неща, а за човешките.

És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.

И повика множеството заедно с учениците Си и им каза: Ако някой иска да дойде след Мен, нека се отрече от себе си, нека вземе кръста си и нека Ме следва.

A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.

Защото, който иска да спаси живота си, ще го загуби; а който загуби живота си заради Мен и заради благовестието, ще го спаси.

Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.

Понеже какво се ползва човек, като спечели целия свят, а изгуби живота си?

Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?

Защото, какво би дал човек в замяна на живота си?

Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?

Защото, ако се срамува някой заради Мен и заради Моите думи в този прелюбодеен и грешен род, то и Човешкият Син ще се срамува от него, когато дойде в славата на Своя Отец със светите ангели.

Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.