Job 8

Тогава шуахецът Валдад отговори и каза:

Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:

Докога ще говориш така и думите на устата ти ще бъдат силен вятър?

Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?

Ще изкриви ли Бог съда? Всемогъщият ще изкриви ли правдата?

Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?

Ако синовете ти са съгрешили против Него, Той ги е отхвърлил заради престъплението им.

Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.

Ако ти би потърсил усърдно Бога и би помолил Всемогъщия за милост,

De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz *bocsánatért* könyörögsz;

ако би бил чист и праведен, Той непременно би се събудил сега заради теб и би дал благоденствие на праведното ти жилище.

Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.

И да е било началото ти малко, краят ти ще се увеличи много.

És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.

Защото, разпитай, моля те, предишния род и размисли върху откритото от бащите им;

Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!

понеже ние сме едва от вчера и не знаем нищо, защото земните ни дни са като сянка.

Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.

Те няма ли да те научат, да ти кажат, да отронят думи от сърцето си?

Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!

Никне ли шавар без блато? Расне ли тръстика без вода?

Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?

Докато е още зелена и неокосена, изсъхва преди всяка друга трева.

Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.

Така са пътищата на всички, които забравят Бога; и надеждата на лицемера ще погине,

Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége *is *elvész.

увереността му ще се отсече и упованието му е паяжина.

Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.

Той се опира на къщата си, но тя не устоява; хваща се здраво за нея, но тя не издържа.

Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.

Сочен е на слънцето и клоните му се простират над градината му.

Bő nedvességű ez a napfényen *is,* és ágazata túlnő a kertjén.

Корените му обвиват скалната грамада и той гледа каменната къща.

Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.

Ако го изтръгне Бог от мястото му, то ще се отрече от него, казвайки: Не съм те виждал.

Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!

Ето, това е радостта на пътя му! А от пръстта изникват други.

Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.

Ето, Бог няма да отхвърли непорочния, нито ще подаде ръка на злодеите.

Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.

Докато напълни устата ти със смях и устните ти със ликуване,

Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.

онези, които те мразят, ще се облекат със срам и шатрата на безбожните няма да бъде вече!

Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.