I Chronicles 16

І принесли вони Божого ковчега, і поставили його в середині скинії, що розтягнув для нього Давид, і принесли цілопалення та мирні жертви перед Божим лицем.
Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
І покінчив Давид приносити цілопалення та мирні жертви, та й поблагословив народ Ім'ям Господнім.
És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
І він поділив для всякого Ізраїлевого мужа, від чоловіка й аж до жінки, кожному по буханцеві хліба, і по кавалкові м'яса та по виноградному калачеві.
És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
І він попризначував перед Господнім ковчегом із Левитів служачих, щоб вони визнавали, і прославляли, і хвалили Господа, Бога Ізраїлевого:
És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
Асаф був головою, а другий по ньому Захарій, Єіїл, і Шемірамот, і Хіїл, і Маттітія, і Еліяв, і Беная, і Овед-Едом, і Єіїл на знаряддях цитр та на арфах, а Асаф голосно грав на цимбалах.
Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
А священики Беная та Яхазіїл на сурмах, завжди перед ковчегом Божого заповіту.
Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
Того дня, тоді Давид дав уперше псалма на подяку Господеві через Асафа та братів його:
Azon a napon adott Dávid először *éneket* az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
Дякуйте Господу, кличте Ім'я Його, серед народів звіщайте про вчинки Його!
Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
Співайте Йому, грайте Йому, говоріть про всі чуда Його!
Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
Хваліться святим Його Йменням, хай тішиться серце шукаючих Господа!
Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Пошукуйте Господа й силу Його, лице Його завжди шукайте!
Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Пам'ятайте про чуда Його, які Він учинив, про ознаки Його та про присуди уст Його
Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
ви, насіння Ізраїля, раба Його, сини Яковові, вибранці Його!
Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
Він Господь, Бог наш, по цілій землі Його присуди!
Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
Пам'ятайте навіки Його заповіта, слово, яке наказав Він на тисячу родів,
Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
що склав Він Його з Авраамом, і присягу Його для Ісака.
A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
І Він поставив його за Закона для Якова, Ізраїлеві заповітом навіки,
Amelyet állíta Jákóbnak *örök* végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
говорячи: Дам тобі край ханаанський, як наділ спадщини для вас!
Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
Тоді їх було невелике число, нечисленні були та приходьки на іншій землі,
Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
і від народу ходили вони до народу, і від царства до іншого люду.
Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
Не дозволив нікому Він кривдити їх, і за них Він царям докоряв:
Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
Не доторкуйтеся до Моїх помазанців, а пророкам Моїм не робіте лихого!
*Ezt mondván:* Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
Господеві співайте, вся земле, з дня-на-день сповіщайте спасіння Його!
Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
Розповідайте про славу Його між поганами, про чуда Його між усіма народами.
Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
Бо великий Господь і прославлений вельми, і Він найгрізніший над богів усіх!
Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
Бо всі боги народів божки, а Господь небеса сотворив!
Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
Слава та велич перед лицем Його, сила та радість на місці Його.
Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
Дайте Господу, роди народів, дайте Господу славу та силу,
Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
дайте Господу славу Ймення Його, приносьте дарунка й приходьте перед лице Його! Кланяйтеся Господеві в величчі святому!
Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
Перед лицем Його затремти, уся земле, бо міцно поставлений всесвіт, щоб не захитався!
Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
Хай небо радіє, і хай веселиться земля, і хай серед народів говорять: Царює Господь!
Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
Нехай гримить море й його повнота, нехай поле радіє та все, що на ньому!
Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
Тоді перед Господнім лицем дерева лісні заспівають, бо землю судити йде Він.
Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
Дякуйте Господу, добрий бо Він, бо навіки Його милосердя!
Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
І промовте: Спаси нас, о Боже спасіння нашого, і збери нас, і нас урятуй від народів, щоб дякувати Йменню святому Твоєму, щоб Твоєю хвалитися славою!
És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
Благословенний Господь, Бог Ізраїлів, від віку й навіки! А народ увесь сказав: Амінь і Хвала Господеві!
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
І Давид позоставив там перед ковчегом Господнього заповіту Асафа та братів його, щоб завжди служили перед ковчегом, що в якій день треба було,
Ott hagyá azért *Dávid* az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
і Овед-Едома та братів його, шістдесят і вісьмох; а Овед-Едома, Єдутунового сина, та Хоса за придверних;
Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
а священика Садока та братів його священиків перед Господнім наметом на пагірку, що в Ґів'оні,
Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt *hagyá* a magaslaton, mely Gibeonban vala;
щоб приносити цілопалення для Господа на жертівнику цілопалення, завжди ранком та ввечорі, та на все інше, що написане в Законі Господа, що наказав був Ізраїлеві.
Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint *cselekedjenek,* a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
А з ними Геман та Єдутун, та решта вибраних, що були докладно зазначені поіменно, щоб Дякувати Господеві, бо навіки Його милосердя!
Hémánt is és Jédutunt velök *hagyá,* és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
А з ними сурми та цимбали для тих, що грають, та знаряддя для Божої пісні. А сини Єдутунові сторожі до брами.
És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká *tevé.*
І порозходився ввесь народ, кожен до дому свого. А Давид вернувся, щоб поблагословити свій дім.
Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.