Psalms 49

Ey bütün halklar, dinleyin! Kulak verin hepiniz, ey dünyada yaşayanlar,
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.
Halk çocukları, bey çocukları, Zenginler, yoksullar!
Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
Bilgelik dökülecek ağzımdan, Anlayış sağlayacak içimdeki düşünceler,
Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
Kulak vereceğim özdeyişlere, Lirle yorumlayacağım bilmecemi.
Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
Niçin korkayım kötü günlerde Niyeti bozuk düşmanlarım çevremi sarınca?
Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
Onlar varlıklarına güvenir, Büyük servetleriyle böbürlenirler.
Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
Kimse kimsenin hayatının bedelini ödeyemez, Tanrı’ya fidye veremez.
A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
Çünkü hayatın fidyesi büyüktür, Kimse ödemeye yeltenmemeli.
Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
Böyle olmasa, Sonsuza dek yaşar insan, Mezar yüzü görmez.
Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
Kuşkusuz herkes biliyor bilgelerin öldüğünü, Aptallarla budalaların yok olduğunu. Mallarını başkalarına bırakıyorlar.
Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
Mezarları, sonsuza dek evleri, Kuşaklar boyu konutları olacak, Topraklarına kendi adlarını verseler bile.
De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
Bütün gösterişine karşın geçicidir insan, Ölüp giden hayvanlar gibi.
Gondolatjok *ez:* az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről- nemzedékre *szállnak,* nevöket hangoztatják a földön.
Budalaların yolu, Onların sözünü onaylayanların sonu budur. Sela
Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
Sürü gibi ölüler diyarına sürülecekler, Ölüm güdecek onları. Tan ağarınca doğrular onlara egemen olacak, Cesetleri çürüyecek, Ölüler diyarı onlara konut olacak.
Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela.
Ama Tanrı beni Ölüler diyarının pençesinden kurtaracak Ve yanına alacak. Sela
Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól.
Korkma biri zenginleşirse, Evinin görkemi artarsa.
Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor *az* megragad engem. Szela.
Çünkü ölünce hiçbir şey götüremez, Görkemi onunla mezara gitmez.
Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
Yaşarken kendini mutlu saysa bile, Başarılı olunca övülse bile.
Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
Atalarının kuşağına katılacak, Onlar ki asla ışık yüzü görmeyecekler.
Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
Bütün gösterişine karşın anlayışsızdır insan, Ölüp giden hayvanlar gibi.
*Mégis* az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot. * (Psalms 49:21) Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. *