I Chronicles 16

Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
І принесли вони Божого ковчега, і поставили його в середині скинії, що розтягнув для нього Давид, і принесли цілопалення та мирні жертви перед Божим лицем.
És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
І покінчив Давид приносити цілопалення та мирні жертви, та й поблагословив народ Ім'ям Господнім.
És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
І він поділив для всякого Ізраїлевого мужа, від чоловіка й аж до жінки, кожному по буханцеві хліба, і по кавалкові м'яса та по виноградному калачеві.
És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
І він попризначував перед Господнім ковчегом із Левитів служачих, щоб вони визнавали, і прославляли, і хвалили Господа, Бога Ізраїлевого:
Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
Асаф був головою, а другий по ньому Захарій, Єіїл, і Шемірамот, і Хіїл, і Маттітія, і Еліяв, і Беная, і Овед-Едом, і Єіїл на знаряддях цитр та на арфах, а Асаф голосно грав на цимбалах.
Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
А священики Беная та Яхазіїл на сурмах, завжди перед ковчегом Божого заповіту.
Azon a napon adott Dávid először *éneket* az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
Того дня, тоді Давид дав уперше псалма на подяку Господеві через Асафа та братів його:
Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
Дякуйте Господу, кличте Ім'я Його, серед народів звіщайте про вчинки Його!
Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
Співайте Йому, грайте Йому, говоріть про всі чуда Його!
Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Хваліться святим Його Йменням, хай тішиться серце шукаючих Господа!
Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Пошукуйте Господа й силу Його, лице Його завжди шукайте!
Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
Пам'ятайте про чуда Його, які Він учинив, про ознаки Його та про присуди уст Його
Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
ви, насіння Ізраїля, раба Його, сини Яковові, вибранці Його!
Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
Він Господь, Бог наш, по цілій землі Його присуди!
Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
Пам'ятайте навіки Його заповіта, слово, яке наказав Він на тисячу родів,
A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
що склав Він Його з Авраамом, і присягу Його для Ісака.
Amelyet állíta Jákóbnak *örök* végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
І Він поставив його за Закона для Якова, Ізраїлеві заповітом навіки,
Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
говорячи: Дам тобі край ханаанський, як наділ спадщини для вас!
Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
Тоді їх було невелике число, нечисленні були та приходьки на іншій землі,
Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
і від народу ходили вони до народу, і від царства до іншого люду.
Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
Не дозволив нікому Він кривдити їх, і за них Він царям докоряв:
*Ezt mondván:* Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
Не доторкуйтеся до Моїх помазанців, а пророкам Моїм не робіте лихого!
Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
Господеві співайте, вся земле, з дня-на-день сповіщайте спасіння Його!
Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
Розповідайте про славу Його між поганами, про чуда Його між усіма народами.
Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
Бо великий Господь і прославлений вельми, і Він найгрізніший над богів усіх!
Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
Бо всі боги народів божки, а Господь небеса сотворив!
Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
Слава та велич перед лицем Його, сила та радість на місці Його.
Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
Дайте Господу, роди народів, дайте Господу славу та силу,
Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
дайте Господу славу Ймення Його, приносьте дарунка й приходьте перед лице Його! Кланяйтеся Господеві в величчі святому!
Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
Перед лицем Його затремти, уся земле, бо міцно поставлений всесвіт, щоб не захитався!
Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
Хай небо радіє, і хай веселиться земля, і хай серед народів говорять: Царює Господь!
Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
Нехай гримить море й його повнота, нехай поле радіє та все, що на ньому!
Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
Тоді перед Господнім лицем дерева лісні заспівають, бо землю судити йде Він.
Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
Дякуйте Господу, добрий бо Він, бо навіки Його милосердя!
És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
І промовте: Спаси нас, о Боже спасіння нашого, і збери нас, і нас урятуй від народів, щоб дякувати Йменню святому Твоєму, щоб Твоєю хвалитися славою!
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
Благословенний Господь, Бог Ізраїлів, від віку й навіки! А народ увесь сказав: Амінь і Хвала Господеві!
Ott hagyá azért *Dávid* az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
І Давид позоставив там перед ковчегом Господнього заповіту Асафа та братів його, щоб завжди служили перед ковчегом, що в якій день треба було,
Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
і Овед-Едома та братів його, шістдесят і вісьмох; а Овед-Едома, Єдутунового сина, та Хоса за придверних;
Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt *hagyá* a magaslaton, mely Gibeonban vala;
а священика Садока та братів його священиків перед Господнім наметом на пагірку, що в Ґів'оні,
Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint *cselekedjenek,* a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
щоб приносити цілопалення для Господа на жертівнику цілопалення, завжди ранком та ввечорі, та на все інше, що написане в Законі Господа, що наказав був Ізраїлеві.
Hémánt is és Jédutunt velök *hagyá,* és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
А з ними Геман та Єдутун, та решта вибраних, що були докладно зазначені поіменно, щоб Дякувати Господеві, бо навіки Його милосердя!
És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká *tevé.*
А з ними сурми та цимбали для тих, що грають, та знаряддя для Божої пісні. А сини Єдутунові сторожі до брами.
Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
І порозходився ввесь народ, кожен до дому свого. А Давид вернувся, щоб поблагословити свій дім.