Psalms 74

Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?

Masquil de Asaph. ¿POR qué, oh Dios, nos has desechado para siempre? ¿Por qué ha humeado tu furor contra las ovejas de tu dehesa?

Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!

Acuérdate de tu congregación, que adquiriste de antiguo, Cuando redimiste la vara de tu heredad; Este monte de Sión, donde has habitado.

Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!

Levanta tus pies á los asolamientos eternos: Á todo enemigo que ha hecho mal en el santuario.

Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.

Tus enemigos han bramado en medio de tus sinagogas: Han puesto sus divisas por señas.

Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.

Cualquiera se hacía famoso según que había levantado El hacha sobre los gruesos maderos.

Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.

Y ahora con hachas y martillos Han quebrado todas sus entalladuras.

Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.

Han puesto á fuego tus santuarios, Han profanado el tabernáculo de tu nombre echándolo á tierra.

Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.

Dijeron en su corazón: Destruyámoslos de una vez; Han quemado todas las sinagogas de Dios en el tierra.

Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart *ez?*

No vemos ya nuestras señales: No hay más profeta; Ni con nosotros hay quien sepa hasta cuándo.

Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?

¿Hasta cuándo, oh Dios, el angustiador nos afrentará? ¿Ha de blasfemar el enemigo perpetuamente tu nombre?

Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? *Vond* ki kebeledből: végezz!

¿Por qué retraes tu mano, y tu diestra? ¿Por qué la escondes dentro de tu seno?

Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.

Empero Dios es mi rey ya de antiguo; El que obra saludes en medio de la tierra.

Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.

Tú hendiste la mar con tu fortaleza: Quebrantaste cabezas de ballenas en las aguas.

Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.

Tú magullaste las cabezas del leviathán; Dístelo por comida al pueblo de los desiertos.

Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.

Tú abriste fuente y río; Tú secaste ríos impetuosos.

Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.

Tuyo es el día, tuya también es la noche: Tú aparejaste la luna y el sol.

Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.

Tú estableciste todos los términos de la tierra: El verano y el invierno tú los formaste.

Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.

Acuérdate de esto: que el enemigo ha dicho afrentas á JEHOVÁ, Y que el pueblo insensato ha blasfemado tu nombre.

Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!

No entregues á las bestias el alma de tu tórtola: Y no olvides para siempre la congregación de tus afligidos.

Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.

Mira al pacto: Porque las tenebrosidades de la tierra llenas están de habitaciones de violencia.

A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.

No vuelva avergonzado el abatido: El afligido y el menesteroso alabarán tu nombre.

Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!

Levántate, oh Dios, aboga tu causa: Acuérdate de cómo el insensato te injuria cada día.

Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!

No olvides las voces de tus enemigos: El alboroto de los que se levantan contra ti sube continuamente.