Job 37

Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!

Sobre isso também treme o meu coração, e salta do seu lugar.

Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.

Dai atentamente ouvidos ao estrondo da voz de Deus e ao sonido que sai da sua boca.

Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.

Ele o envia por debaixo de todo o céu, e o seu relâmpago até os confins da terra.

Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.

Depois do relâmpago ruge uma grande voz; ele troveja com a sua voz majestosa; e não retarda os raios, quando é ouvida a sua voz.

Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: *Szakadjatok.*

Com a sua voz troveja Deus maravilhosamente; faz grandes coisas, que nós não compreendemos.

Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.

Pois à neve diz: Cai sobre a terra; como também às chuvas e aos aguaceiros: Sede copiosos.

Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.

Ele sela as mãos de todo homem, para que todos saibam que ele os fez.

Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.

E as feras entram nos esconderijos e ficam nos seus covis.

Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.

Da recâmara do sul sai o tufão, e do norte o frio.

Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.

Ao sopro de Deus forma-se o gelo, e as largas águas são congeladas.

És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.

Também de umidade carrega as grossas nuvens; as nuvens espalham relâmpagos.

Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.

Fazem evoluções sob a sua direção, para efetuar tudo quanto lhes ordena sobre a superfície do mundo habitável:

Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.

seja para disciplina, ou para a sua terra, ou para beneficência, que as faça vir.

Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?

A isto, Jó, inclina os teus ouvidos; pára e considera as obras maravilhosas de Deus.

Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, *vagy* a tökéletes tudásnak csudáit *érted-é?*

Sabes tu como Deus lhes dá as suas ordens, e faz resplandecer o relâmpago da sua nuvem?

Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?

Compreendes o equilíbrio das nuvens, e as maravilhas daquele que é perfeito nos conhecimentos;

Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?

tu cujas vestes são quentes, quando há calma sobre a terra por causa do vento sul?

Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.

Acaso podes, como ele, estender o firmamento, que é sólido como um espelho fundido?

Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!

Ensina-nos o que lhe diremos; pois nós nada poderemos pôr em boa ordem, por causa das trevas.

Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át *rajta* és kiderül.

Contar-lhe-ia alguém que eu quero falar. Ou desejaria um homem ser devorado?

Észak felől arany*színű világosság* támad, Isten körül félelmetes dicsőség.

E agora o homem não pode olhar para o sol, que resplandece no céu quando o vento, tendo passado, o deixa limpo.

Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.

Do norte vem o áureo esplendor; em Deus há tremenda majestade.

Azért rettegjék őt az emberek; a *kevély* bölcsek közül nem lát ő egyet sem.

Quanto ao Todo-Poderoso, não o podemos compreender; grande é em poder e justiça e pleno de retidão; a ninguém, pois, oprimirá.

Por isso o temem os homens; ele não respeita os que se julgam sábios.