I Chronicles 16

Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.

Så førte de Guds ark inn og satte den midt i det telt som David hadde reist for den, og de bar frem brennoffer og takkoffer for Guds åsyn.

És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.

Og da David var ferdig med å ofre brennofferet og takkofferne, velsignet han folket i Herrens navn.

És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.

Og han utdelte til hver enkelt i Israel, både mann og kvinne, et brød og et stykke kjøtt og en rosinkake.

És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.

Og han satte nogen av levittene til å gjøre tjeneste foran Herrens ark og til å prise og takke og love Herren, Israels Gud:

Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;

Asaf var den øverste, næst efter ham kom Sakarja og så Je'iel og Semiramot og Jehiel og Mattitja og Eliab og Benaja og Obed-Edom og Je'iel med harper og citarer; Asaf skulde slå på cymblene

Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.

og prestene Benaja og Jahasiel stadig blåse i trompetene foran Guds pakts-ark.

Azon a napon adott Dávid először *éneket* az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.

Den dag satte David første gang Asaf og hans brødre til å synge Herrens pris:

Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.

Pris Herren, påkall hans navn, kunngjør blandt folkene hans store gjerninger!

Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.

Syng for ham, lovsyng ham, grund på alle hans undergjerninger!

Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.

Ros eder av hans hellige navn! Deres hjerte glede sig som søker Herren!

Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

Spør efter Herren og hans makt, søk hans åsyn all tid!

Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.

Kom i hu hans undergjerninger som han har gjort, hans under og hans munns dommer,

Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!

I, hans tjener Israels avkom, Jakobs barn, hans utvalgte!

Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!

Han er Herren vår Gud; hans dommer er over all jorden.

Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;

Kom evindelig hans pakt i hu, det ord han fastsatte for tusen slekter,

A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.

den pakt han gjorde med Abraham, og hans ed til Isak!

Amelyet állíta Jákóbnak *örök* végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,

Han stadfestet den som en rett for Jakob, som en evig pakt for Israel,

Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.

idet han sa: Dig vil jeg gi Kana'ans land til arvelodd,

Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;

da I var en liten flokk, få og fremmede der.

Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:

Og de vandret fra folk til folk og fra et rike til et annet folk.

Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.

Han tillot ikke nogen å gjøre vold imot dem, og han straffet konger for deres skyld:

*Ezt mondván:* Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.

Rør ikke ved mine salvede, og gjør ikke mine profeter noget ondt!

Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.

Syng for Herren, all jorden! Forkynn fra dag til dag hans frelse!

Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;

Fortell blandt hedningene hans ære, blandt alle folkene hans undergjerninger!

Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;

For stor er Herren og høilovet, og forferdelig er han over alle guder.

Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.

For alle folkenes guder er intet; men Herren har gjort himmelen.

Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.

Høihet og herlighet er for hans åsyn, styrke og glede er på hans sted.

Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!

Gi Herren, I folkeslekter, gi Herren ære og makt!

Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.

Gi Herren hans navns ære, bær frem gaver og kom for hans åsyn, tilbed Herren i hellig prydelse!

Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.

Bev for hans åsyn, all jorden! Jorderike står fast, det rokkes ikke.

Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!

Himmelen glede sig, og jorden fryde Sig, og de skal si iblandt hedningene: Herren er blitt konge.

Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.

Havet bruse og alt som fyller det! Marken fryde sig og alt som er på den!

Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.

Da jubler trærne i skogen for Herrens åsyn; for han kommer for å dømme jorden.

Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.

Lov Herren! For han er god, hans miskunnhet varer evindelig.

És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!

Og si: Frels oss, du vår frelses Gud, og samle oss og utfri oss fra hedningene til å love ditt hellige navn, rose oss av å kunne prise dig!

Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.

Lovet være Herren, Israels Gud, fra evighet og til evighet! Og alt folket sa amen og lovet Herren.

Ott hagyá azért *Dávid* az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,

Så lot han Asaf og hans brødre bli der foran Herrens pakts-ark for stadig å gjøre tjeneste foran arken, hver dag det som skulde gjøres på den dag,

Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.

og Obed-Edom og deres brødre, åtte og seksti, Obed-Edom, sønn av Jeditun, og Hosa som dørvoktere.

Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt *hagyá* a magaslaton, mely Gibeonban vala;

Men presten Sadok og hans brødre prestene lot han bli foran Herrens tabernakel på haugen i Gibeon.

Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint *cselekedjenek,* a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,

forat de stadig skulde ofre Herren brennoffer på brennofferalteret morgen og aften og gjøre alt det som skrevet står i den lov som Herren hadde gitt Israel,

Hémánt is és Jédutunt velök *hagyá,* és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.

og sammen med dem Heman og Jedutun og de andre utvalgte, som var nevnt ved navn, forat de skulde love Herren, fordi hans miskunnhet varer evindelig,

És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká *tevé.*

og hos dem - Heman og Jedutun - var der trompeter og cymbler til bruk for dem som skulde spille, og likeledes andre instrumenter til sangen ved gudstjenesten. Og Jedutuns sønner var dørvoktere.

Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.

Derefter drog alt folket hver til sitt, og David vendte hjem for å velsigne sitt hus.