I Chronicles 16

Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.

De førte så Guds Pagts Ark ind og stillede den midt i det Telt, David havde rejst den; og de ofrede Brændofre og Takofre for Guds Åsyn.

És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.

Og da David var færdig med Brændofrene og Takofrene, velsignede han Folket i HERRENs Navn

És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.

og uddelte til hver enkelt Israelit, både Mand og Kvinde, en Brødskive, et Stykke Kød og en Rosinkage.

És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.

Foran HERRENs Ark stillede han nogle af Leviterne til at gøre Tjeneste og til at takke, love og prise HERREN, Israels Gud;

Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;

Asaf var Leder, og næst efter ham kom Zekarja, så Uzziel, Sjemiramot, Jehiel, Mattitja, Eliab, Benaja, Obed-Edom og Je'iel med Harper og Citre, medens Asaf lod Cymblerne klinge,

Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.

og Præsterne Benaja og Jahaziel stadig blæste i Trompeterne foran Guds Pagts Ark.

Azon a napon adott Dávid először *éneket* az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.

Den Dag, ved den Lejlighed, overdrog David for første Gang Asaf og hans Brødre at lovsynge HERREN.

Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.

Pris HERREN, påkald hans Navn, gør hans Gerninger kendte blandt Folkeslag!

Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.

Syng og spil til hans Pris, tal om alle hans Undere,

Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.

ros jer af hans hellige Navn, eders Hjerte glæde sig, I, som søger HERREN,

Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

spørg efter HERREN og hans Magt, søg bestandig hans Åsyn;

Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.

kom i Hu de Undere, han øved, hans Tegn og hans Munds Domme,

Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!

I, hans Tjener, Israels Sæd. hans udvalgte, Jakobs Sønner!

Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!

Han, HERREN, er vor Gud, hans Domme når ud over Jorden;

Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;

han ihukommer for evigt sin Pagt, i tusind Slægter sit Tilsagn,

A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.

Pagten. han slutted med Abraham, Eden, han tilsvor Isak:

Amelyet állíta Jákóbnak *örök* végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,

han holdt dem i Hævd som Ret for Jakob, en evig Pagt for Israel,

Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.

idet han sagde: "Dig giver jeg Kana'ans Land som eders Arvelod."

Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;

Da de kun var en liden Hob, kun få og fremmede der,

Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:

og vandred fra Folk til Folk, fra et Rige til et andet,

Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.

tillod han ingen at volde dem Men, men tugted for deres Skyld Konger:

*Ezt mondván:* Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.

"Rør ikke mine Salvede, gør ikke mine Profeter ondt!"

Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.

Syng for HERREN, al Jorden, fortæl om hans Frelse Dag efter dag;

Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;

kundgør hans Ære blandt Folkene, hans Undere blandt alle Folkeslag!

Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;

Thi stor og højlovet er HERREN, forfærdelig over alle Guder;

Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.

thi alle Folkeslagenes Guder er Afguder, HERREN er Himlens Skaber.

Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.

For hans Åsyn er Højhed og Hæder, Pris og Fryd i hans Helligdom.

Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!

Giv HERREN, I Folkeslags Slægter, giv HERREN Ære og Pris,

Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.

giv HERREN hans Navns Ære, bring Gaver og kom for hans Åsyn, tilbed HERREN i helligt Skrud,

Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.

bæv for hans Åsyn, al Jorden! Han grundfæsted Jorden, den rokkes ikke.

Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!

Himlen glæde sig Jorden juble, det lyde blandt Folkene: "HERREN har vist, han er Konge!"

Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.

Havet med dets Fylde bruse, Marken juble og alt, hvad den bærer.

Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.

Da fryder sig Skovens Træer for HERRENs Åsyn, thi han kommer, han kommer at dømme Jorden.

Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.

Lov HERREN, thi han er god, og hans Miskundhed varer evindelig!

És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!

Og sig: "Frels os, vor Frelses Gud, saml os og fri os fra Folkene, at vi må love dit hellige Navn; med Stolthed synge din Pris!"

Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.

Lovet være HERREN, Israels Gud, fra Evighed og til Evighed! Da sagde hele Folket: "Amen!" og: "Lov HERREN!"

Ott hagyá azért *Dávid* az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,

Så lod han Asaf og hans Brødre blive der foran HERRENs Pagts Ark for altid at gøre Tjeneste foran Arken efter hver Dags Behov;

Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.

og Obed-Edom, Jedituns Søn, og Hosa med deres Brødre, i alt otte og tresindstyve, lod han blive som Dørvogtere.

Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt *hagyá* a magaslaton, mely Gibeonban vala;

Men Præsten Zadok og hans Brødre Præsterne lod han blive foran HERRENs Bolig på Oerhøjen i Gibeon

Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint *cselekedjenek,* a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,

for daglig, både Aften og Morgen, at ofre HERREN Brændofre på Brændofferalteret ganske som det er foreskrevet i den Lov, HERREN havde pålagt Israel;

Hémánt is és Jédutunt velök *hagyá,* és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.

og sammen med dem Heman og Jedutun og de øvrige før nævnte udvalgte Mænd til at love HERREN med Ordene "thi hans Miskundhed varer evindelig!"

És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká *tevé.*

Og de havde hos sig Trompeter og Cymbler til dem, der spillede, og instrumenter til Guds Sange; men Jedutuns Sønner var Dørvogtere.

Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.

Derpå gik alt Folket hver til sit, og David vendte hjem for at velsigne sit Hus.