Psalms 108

Ének. Dávid zsoltára.

Píseň a žalm Davidův.

Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is *kész.*

Hotovo jest srdce mé, Bože, zpívati a oslavovati tě budu, také i sláva má.

Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

Probuď se loutno a harfo, když v svitání povstávám.

Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

Slaviti tě budu mezi lidmi, Hospodine, a tobě žalmy prozpěvovati mezi národy.

Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!

Nebo nad nebesa větší jest milosrdenství tvé, a až k nejvyšším oblakům pravda tvá.

Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!

Vyvyšiž se nad nebesa, ó Bože, a nade všecku zemi sláva tvá.

Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

Ať jsou vysvobozeni milí tvoji, zachovávejž je pravicí svou, a vyslyš mne.

Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.

Bůh mluvil skrze svatost svou; veseliti se budu, že budu děliti Sichem, a údolí Sochot že rozměřím.

Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.

Můjť jest Galád, můj i Manasses, a Efraim síla hlavy mé, Juda učitel můj.

Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.

Moáb medenice k umývání mému, na Edoma uvrhu obuv svou, proti Palestině troubiti budu.

Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?

Kdo mne uvede do města hrazeného? Kdo mne zprovodí až do Idumejské země?

Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?

Zdali ne ty, ó Bože, kterýž jsi nás byl zavrhl, a nevycházels, ó Bože, s vojsky našimi?

Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! * (Psalms 108:14) Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket. *

Uděliž nám pomoci proti nepříteli, nebo marná jest pomoc lidská. [ (Psalms 108:14) V Bohu udatně sobě počínati budeme, a on pošlapá nepřátely naše. ]