Psalms 74

משכיל לאסף למה אלהים זנחת לנצח יעשן אפך בצאן מרעיתך׃
Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
זכר עדתך קנית קדם גאלת שבט נחלתך הר ציון זה שכנת בו׃
Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
הרימה פעמיך למשאות נצח כל הרע אויב בקדש׃
Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
שאגו צרריך בקרב מועדך שמו אותתם אתות׃
Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
יודע כמביא למעלה בסבך עץ קרדמות׃
Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
ועת פתוחיה יחד בכשיל וכילפת יהלמון׃
Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
שלחו באש מקדשך לארץ חללו משכן שמך׃
Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
אמרו בלבם נינם יחד שרפו כל מועדי אל בארץ׃
Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
אותתינו לא ראינו אין עוד נביא ולא אתנו ידע עד מה׃
Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart *ez?*
עד מתי אלהים יחרף צר ינאץ אויב שמך לנצח׃
Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
למה תשיב ידך וימינך מקרב חוקך כלה׃
Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? *Vond* ki kebeledből: végezz!
ואלהים מלכי מקדם פעל ישועות בקרב הארץ׃
Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
אתה פוררת בעזך ים שברת ראשי תנינים על המים׃
Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
אתה רצצת ראשי לויתן תתננו מאכל לעם לציים׃
Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
אתה בקעת מעין ונחל אתה הובשת נהרות איתן׃
Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
לך יום אף לך לילה אתה הכינות מאור ושמש׃
Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
אתה הצבת כל גבולות ארץ קיץ וחרף אתה יצרתם׃
Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
זכר זאת אויב חרף יהוה ועם נבל נאצו שמך׃
Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
אל תתן לחית נפש תורך חית ענייך אל תשכח לנצח׃
Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
הבט לברית כי מלאו מחשכי ארץ נאות חמס׃
Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
אל ישב דך נכלם עני ואביון יהללו שמך׃
A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
קומה אלהים ריבה ריבך זכר חרפתך מני נבל כל היום׃
Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
אל תשכח קול צרריך שאון קמיך עלה תמיד׃
Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!