Psalms 147

Halleluja! Ja, det er godt at lovsynge vor Gud, ja, det er lifligt, lovsang sømmer sig.

Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!

Herren bygger Jerusalem, han samler de spredte af Israel,

Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;

han læger dem, hvis Hjerte er sønderknust, og forbinder deres Sår;

Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.

han fastsætter Stjemernes Tal og giver dem alle Navn.

Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.

Vor Herre er stor og vældig, hans Indsigt er uden Mål;

Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.

HERREN holder de ydmyge oppe, til Jorden bøjer han gudløse.

Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.

Syng for HERREN med Tak, leg for vor Gud på Citer!

Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!

Han dækker Himlen med Skyer, sørger for Regn til Jorden, lader Græs spire frem på Bjergene og Urter til Menneskers Brug;

A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, *és* füvet sarjaszt a hegyeken;

Føde giver han Kvæget og Ravneunger, som skriger;

A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.

hans Hu står ikke til stærke Heste, han har ikke Behag i rapfodet Mand;

Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;

HERREN har Behag i dem, der frygter ham, dem, der bier på hans Miskundhed.

Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.

Lovpris HERREN, Jerusalem, pris, o Zion, din Gud!

Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!

Thi han gør dine Portstænger stærke, velsigner dine Børn i din Midte;

Mert erősekké teszi kapuid zárait, *s* megáldja benned a te fiaidat.

dine Landemærker giver han Fred, mætter dig med Hvedens Fedme;

Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.

han sender sit Bud til Jorden, hastigt løber hans Ord,

Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!

han lader Sne falde ned som Uld, som Aske spreder han Rim,

Olyan havat ád, mint a gyapjú, *és* szórja a deret, mint a port.

som Brødsmuler sender han Hagl, Vandene stivner af Kulde fra ham;

Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?

han sender sit Ord og smelter dem, de strømmer, når han rejser sit Vejr.

Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.

Han kundgør sit Ord for Jakob, sine Vedtægter og Lovbud for Israel.

Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.

Så gjorde han ikke mod andre Folk, dem kundgør han ingen Lovbud. Halleluja!

Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!