I Chronicles 16

A když přinesli truhlu Boží a postavili ji u prostřed stánku, kterýž jí byl rozbil David, tedy obětovali oběti zápalné a oběti pokojné před Bohem.
Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
Zatím dokonav David obětování obětí zápalných a pokojných, dal požehnání lidu ve jménu Hospodinovu.
És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
Rozdělil také všechněm mužům Izraelským, od muže až do ženy, jednomu každému po pecnu chleba a kusu masa, a í láhvici.
És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
Potom postavil před truhlou Hospodinovou služebníky z Levítů k připomínání, k vyznávání a k chválení Hospodina Boha Izraelského.
És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
Azaf byl přední, a druhý po něm Zachariáš, Jehiel, Semiramot, Jechiel, Mattitiáš, Eliab, Benaiáš, Obededom a Jehiel. Ti na nástrojích, na loutnách a harfách, ale Azaf na cymbálích hral.
Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
Benaiáš pak a Jachaziel kněží s trubami byli ustavičně před truhlou smlouvy Boží.
Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
Teprv toho dne ponejprvé nařídil David, aby slaven byl Hospodin zpěvem tímto od Azafa a bratří jeho:
Azon a napon adott Dávid először *éneket* az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
Slavte Hospodina, zvěstujte jméno jeho, a oznamujte mezi národy skutky jeho.
Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
Zpívejte a žalmy prozpěvujte jemu, rozmlouvejte o všech divných skutcích jeho.
Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
Chlubte se v svatém jménu jeho, vesel se srdce těch, jenž hledají Hospodina.
Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Hledejte Hospodina i síly jeho, hledejte tváři jeho ustavičně.
Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Rozpomínejte se na divné skutky jeho, kteréž činil, na zázraky jeho, i na soudy úst jeho.
Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
Ó símě Izraele, služebníka jeho, ó synové Jákobovi, vyvolení jeho,
Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
Onť jest Hospodin Bůh náš, na vší zemi soudové jeho.
Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
Rozpomínejte se ustavičně na smlouvu jeho, na slovo, kteréž přikázal až do tisíce pokolení,
Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
Kterouž učinil s Abrahamem, a na přísahu jeho Izákovi.
A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
A vystavil ji Jákobovi za ustanovení, Izraelovi za smlouvu věčnou,
Amelyet állíta Jákóbnak *örök* végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
Pravě: Tobě dám zemi Kananejskou za provazec vládařství vašeho,
Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
Ačkoli vás byl malý počet, a maličko byli jste v ní pohostinu.
Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
A přecházeli od národu do národu, a z království k jinému lidu.
Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
Nedopustil žádnému ublížiti jim, ano i krále pro ně trestal, řka:
Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
Nedotýkejte se pomazaných mých, a prorokům mým nečiňte nic zlého.
*Ezt mondván:* Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
Zpívejte Hospodinu všecka země, zvěstujte den po dni spasení jeho.
Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
Vypravujte mezi pohany slávu jeho, a mezi všemi národy divy jeho.
Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
Nebo veliký jest Hospodin, a chvalitebný náramně, hroznější nade všecky bohy.
Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
Všickni zajisté bohové národů jsou modly, Hospodin pak nebesa učinil.
Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
Sláva a jasnost před ním, síla a veselé na místě jeho.
Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
Vzdejte Hospodinu čeledi národů, vzdejte Hospodinu slávu i moc.
Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
Vzdejte Hospodinu čest jména jeho,přineste dary a přiďte před oblíčej jeho,a sklánějte se před Hospodinem v okrase svatosti.
Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
Bojte se oblíčeje jeho všickni obyvatelé země, a budeť upevněn okršlek země, aby se nepohnul.
Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
Veseliti se budou nebesa, a plésati bude země, a řeknou mezi pohany: Hospodin kraluje.
Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
Zvuk vydá moře, i což v něm jest, veseliti se bude pole i vše, což jest na něm.
Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
Tedy prozpěvovati bude dříví lesní před Hospodinem, neboť se béře, aby soudil zemi.
Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
Oslavujte Hospodina, neb dobrý jest, nebo na věky milosrdenství jeho.
Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
A rcete: Zachovej nás, Bože spasení našeho, a shromažď nás, a vytrhni nás z pohanů, abychom slavili svaté jméno tvé, a chlubili se v chvále tvé.
És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
Požehnaný Hospodin Bůh Izraelský od věků a až na věky. I řekl všecken lid: Amen, i Halelujah.
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
I nechal tu David před truhlou smlouvy Hospodinovy Azafa a bratří jeho, aby přisluhovali před truhlou ustavičně podlé povinnosti dne každého.
Ott hagyá azért *Dávid* az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
Též i Obededoma s bratřími jejich, osob šedesáte osm, Obededoma, pravím, syna Jedutunova, a Chosi, aby vrátní byli.
Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
Sádocha také kněze a bratří jeho za kněží nechal před příbytkem Hospodinovým na výsosti, kteráž byla v Gabaon,
Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt *hagyá* a magaslaton, mely Gibeonban vala;
Aby obětovali zápaly Hospodinu na oltáři zápalu ustavičně, ráno i večer, podlé všeho, což psáno jest v zákoně Hospodinově, jejž vydal Izraelovi.
Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint *cselekedjenek,* a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
A s nimi nechal Hémana a Jedutuna a jiných vybraných, kteříž vyčteni byli zejména, aby vzdávali chválu Hospodinu, proto že na věky trvá milosrdenství jeho.
Hémánt is és Jédutunt velök *hagyá,* és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
Těm také, totiž Hémanovi a Jedutunovi, nechal trub a cymbálů, aby zvučeli, i jiných nástrojů muziky Boží, syny pak Jedutunovy postavil u vrat.
És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká *tevé.*
A tak rozešel se všecken lid, jeden každý do domu svého; David též navrátil se, aby požehnání dal domu svému.
Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.