Psalms 88

Ó Senhor, Deus da minha salvação, dia e noite clamo diante de ti.

Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath- lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása.

Chegue à tua presença a minha oração, inclina os teus ouvidos ao meu clamor;

Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok:

porque a minha alma está cheia de angústias, e a minha vida se aproxima do sepulcro.

Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!

Já estou contado com os que descem à cova; estou como homem sem forças,

Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.

atirado entre os finados; como os mortos que jazem na sepultura, dos quais já não te lembras, e que são desamparados da tua mão.

Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.

Puseste-me na cova mais profunda, em lugares escuros, nas profundezas.

A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.

Sobre mim pesa a tua cólera; tu me esmagaste com todas as tuas ondas.

Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.

Apartaste de mim os meus conhecidos, fizeste-me abominável para eles; estou encerrado e não posso sair.

A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.

Os meus olhos desfalecem por causa da aflição. Clamo a ti todo dia, Senhor, estendendo-te as minhas mãos.

Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.

Mostrarás tu maravilhas aos mortos? Ou levantam-se os mortos para te louvar?

Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.

Será anunciada a tua benignidade na sepultura, ou a tua fidelidade no Abadom?

Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.

Serão conhecidas nas trevas as tuas maravilhas, e a tua justiça na terra do esquecimento?

Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén?

Eu, porém, Senhor, clamo a ti; de madrugada a minha oração chega à tua presença.

Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?

Senhor, por que me rejeitas? Por que escondes de mim a tua face?

De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:

Estou aflito, e prestes a morrer desde a minha mocidade; sofro os teus terrores, estou desamparado.

Miért vetsz el hát Uram engem, *és* rejted el orczádat én tőlem?

Sobre mim tem passado a tua ardente indignação; os teus terrores deram cabo de mim.

Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.

Como águas me rodeiam todo o dia; cercam-me todos juntos.

Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.

Aparte de mim amigos e companheiros; os meus conhecidos se acham nas trevas.

Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem. * (Psalms 88:19) Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a - setétség. *