Psalms 88

O LORD God of my salvation, I have cried day and night before thee:

Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath- lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása.

Let my prayer come before thee: incline thine ear unto my cry;

Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok:

For my soul is full of troubles: and my life draweth nigh unto the grave.

Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!

I am counted with them that go down into the pit: I am as a man that hath no strength:

Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.

Free among the dead, like the slain that lie in the grave, whom thou rememberest no more: and they are cut off from thy hand.

Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.

Thou hast laid me in the lowest pit, in darkness, in the deeps.

A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.

Thy wrath lieth hard upon me, and thou hast afflicted me with all thy waves. Selah.

Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.

Thou hast put away mine acquaintance far from me; thou hast made me an abomination unto them: I am shut up, and I cannot come forth.

A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.

Mine eye mourneth by reason of affliction: LORD, I have called daily upon thee, I have stretched out my hands unto thee.

Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.

Wilt thou shew wonders to the dead? shall the dead arise and praise thee? Selah.

Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.

Shall thy lovingkindness be declared in the grave? or thy faithfulness in destruction?

Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.

Shall thy wonders be known in the dark? and thy righteousness in the land of forgetfulness?

Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén?

But unto thee have I cried, O LORD; and in the morning shall my prayer prevent thee.

Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?

LORD, why castest thou off my soul? why hidest thou thy face from me?

De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:

I am afflicted and ready to die from my youth up: while I suffer thy terrors I am distracted.

Miért vetsz el hát Uram engem, *és* rejted el orczádat én tőlem?

Thy fierce wrath goeth over me; thy terrors have cut me off.

Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.

They came round about me daily like water; they compassed me about together.

Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.

Lover and friend hast thou put far from me, and mine acquaintance into darkness.

Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem. * (Psalms 88:19) Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a - setétség. *