Psalms 74

O God, why hast thou cast us off for ever? why doth thine anger smoke against the sheep of thy pasture?

Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?

Remember thy congregation, which thou hast purchased of old; the rod of thine inheritance, which thou hast redeemed; this mount Zion, wherein thou hast dwelt.

Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!

Lift up thy feet unto the perpetual desolations; even all that the enemy hath done wickedly in the sanctuary.

Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!

Thine enemies roar in the midst of thy congregations; they set up their ensigns for signs.

Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.

A man was famous according as he had lifted up axes upon the thick trees.

Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.

But now they break down the carved work thereof at once with axes and hammers.

Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.

They have cast fire into thy sanctuary, they have defiled by casting down the dwelling place of thy name to the ground.

Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.

They said in their hearts, Let us destroy them together: they have burned up all the synagogues of God in the land.

Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.

We see not our signs: there is no more any prophet: neither is there among us any that knoweth how long.

Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart *ez?*

O God, how long shall the adversary reproach? shall the enemy blaspheme thy name for ever?

Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?

Why withdrawest thou thy hand, even thy right hand? pluck it out of thy bosom.

Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? *Vond* ki kebeledből: végezz!

For God is my King of old, working salvation in the midst of the earth.

Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.

Thou didst divide the sea by thy strength: thou brakest the heads of the dragons in the waters.

Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.

Thou brakest the heads of leviathan in pieces, and gavest him to be meat to the people inhabiting the wilderness.

Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.

Thou didst cleave the fountain and the flood: thou driedst up mighty rivers.

Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.

The day is thine, the night also is thine: thou hast prepared the light and the sun.

Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.

Thou hast set all the borders of the earth: thou hast made summer and winter.

Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.

Remember this, that the enemy hath reproached, O LORD, and that the foolish people have blasphemed thy name.

Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.

O deliver not the soul of thy turtledove unto the multitude of the wicked: forget not the congregation of thy poor for ever.

Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!

Have respect unto the covenant: for the dark places of the earth are full of the habitations of cruelty.

Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.

O let not the oppressed return ashamed: let the poor and needy praise thy name.

A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.

Arise, O God, plead thine own cause: remember how the foolish man reproacheth thee daily.

Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!

Forget not the voice of thine enemies: the tumult of those that rise up against thee increaseth continually.

Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!