1. Home
  2. Pair
  3. HunKar
  4. Norsk
  5. Ps.35

Psalms 35

35:1
Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
Av David. Trett, Herre, med dem som tretter med mig! Strid mot dem som strider mot mig!
35:2
Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
Grip skjold og verge og reis dig til hjelp for mig!
35:3
Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
Dra spydet frem og steng veien for mine forfølgere! Si til min sjel: Jeg er din frelse!
35:4
Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
La dem blues og bli til skamme som står mig efter livet! La dem vike tilbake med skam som tenker ondt imot mig!
35:5
Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse *őket.*
La dem bli som agner for vinden, og Herrens engel støte dem bort!
35:6
Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
La deres vei bli mørk og glatt, og Herrens engel forfølge dem!
35:7
Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
For uten årsak har de lønnlig gjort i stand sin garngrav for mig, uten årsak har de gravd en grav for mitt liv.
35:8
Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
La ødeleggelse komme over ham, uten at han merker det, og la hans garn som han lønnlig har utlagt, fange ham, la ham falle i det til sin ødeleggelse!
35:9
Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
Da skal min sjel glede sig i Herren, fryde sig i hans frelse;
35:10
Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
alle mine ben skal si: Herre, hvem er som du, du som frir den elendige fra den som er ham for sterk, og den elendige og fattige fra den som plyndrer ham?
35:11
Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
Der opstår urettferdige vidner, de spør mig om det jeg ikke vet.
35:12
Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
De gjengjelder mig godt med ondt; min sjel er forlatt.
35:13
Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
Og jeg, jeg klædde mig i sørgeklær, da de var syke; jeg plaget min sjel med faste, og min bønn vendte tilbake til min barm.
35:14
Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem *érte;* mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
Jeg gikk omkring, som om det var min venn, min bror; jeg gikk nedbøiet i sørgeklær som en som sørger over sin mor.
35:15
Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
Men nu da jeg vakler, gleder de sig og flokker sig sammen; skarns-folk flokker sig om mig uten at jeg visste det; de sønderriver og hviler ikke.
35:16
Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
Som skamløse som spotter for et stykke brød, skjærer de tenner imot mig.
35:17
Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
Herre, hvor lenge vil du se til? Fri min sjel ut fra deres ødeleggelser, mitt eneste fra de unge løver.
35:18
Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
Jeg vil prise dig i en stor forsamling, love dig blandt meget folk.
35:19
Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
La ikke dem glede sig over mig, som uten grunn er mine fiender! La ikke dem som hater mig uten årsak, blinke med øiet!
35:20
Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
For de taler ikke fred, men optenker svik mot de stille i landet.
35:21
Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
Og de lukker sin munn vidt op imot mig, de sier: Ha, ha! Der ser vårt øie!
35:22
Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
Du ser det, Herre, ti ikke! Herre, vær ikke langt borte fra mig!
35:23
Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
Våkn op og bli våken for å gi mig rett, min Gud og Herre, for å føre min sak!
35:24
Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
Døm mig efter din rettferdighet, Herre min Gud, og la dem ikke glede sig over mig!
35:25
Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
La dem ikke si i sitt hjerte: Ha! Efter ønske! La dem ikke si: Vi har opslukt ham!
35:26
Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
La alle dem få skam og bli til skamme som gleder sig ved min ulykke! La dem som ophøier sig over mig, klæs i skam og skjensel!
35:27
Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
La dem juble og glede sig som unner mig min rett, og la dem alltid si: Høilovet være Herren, som unner sin tjener at det går ham vel!
35:28
Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.
Da skal min tunge synge om din rettferdighet, hele dagen om din pris.

© bibleglot.com