Job 10

Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében.

נקטה נפשי בחיי אעזבה עלי שיחי אדברה במר נפשי׃

Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?!

אמר אל אלוה אל תרשיעני הודיעני על מה תריבני׃

Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod?

הטוב לך כי תעשק כי תמאס יגיע כפיך ועל עצת רשעים הופעת׃

Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, a mint halandó lát?

העיני בשר לך אם כראות אנוש תראה׃

Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai?

הכימי אנוש ימיך אם שנותיך כימי גבר׃

Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz.

כי תבקש לעוני ולחטאתי תדרוש׃

Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedből kiszabadítson!

על דעתך כי לא ארשע ואין מידך מציל׃

Kezeid formáltak engem és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?!

ידיך עצבוני ויעשוני יחד סביב ותבלעני׃

Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem?

זכר נא כי כחמר עשיתני ואל עפר תשיבני׃

Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem?

הלא כחלב תתיכני וכגבנה תקפיאני׃

Bőrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem.

עור ובשר תלבישני ובעצמות וגידים תסככני׃

Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed őrizte az én lelkemet.

חיים וחסד עשית עמדי ופקדתך שמרה רוחי׃

De ezeket elrejtetted a te szívedben, és tudom, hogy ezt tökélted el magadban:

ואלה צפנת בלבבך ידעתי כי זאת עמך׃

Ha vétkezem, mindjárt észreveszed rajtam, és bűnöm alól nem mentesz föl engem.

אם חטאתי ושמרתני ומעוני לא תנקני׃

Ha istentelen vagyok, jaj nékem; ha igaz vagyok, sem emelem föl fejemet, eltelve gyalázattal, de tekints nyomorúságomra!

אם רשעתי אללי לי וצדקתי לא אשא ראשי שבע קלון וראה עניי׃

Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám.

ויגאה כשחל תצודני ותשב תתפלא בי׃

Megújítanád a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem.

תחדש עדיך נגדי ותרב כעשך עמדי חליפות וצבא עמי׃

Miért is hoztál ki engem anyámnak méhéből? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem!

ולמה מרחם הצאתני אגוע ועין לא תראני׃

Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhéből sírba vittek volna!

כאשר לא הייתי אהיה מבטן לקבר אובל׃

Hiszen kevés napom van még; szünjék meg! Forduljon el tőlem, hadd viduljak fel egy kevéssé,

הלא מעט ימי יחדל ישית ממני ואבליגה מעט׃

Mielőtt oda megyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe;

בטרם אלך ולא אשוב אל ארץ חשך וצלמות׃

Az éjféli homálynak földébe, a mely olyan, mint a halál árnyékának sürű setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürű setétség.

ארץ עפתה כמו אפל צלמות ולא סדרים ותפע כמו אפל׃