Psalms 108

Cantique. Psaume de David. Mon coeur est affermi, ô Dieu! Je chanterai, je ferai retentir mes instruments: c'est ma gloire!
Ének. Dávid zsoltára.
Réveillez-vous, mon luth et ma harpe! Je réveillerai l'aurore.
Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is *kész.*
Je te louerai parmi les peuples, Eternel! Je te chanterai parmi les nations.
Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
Car ta bonté s'élève au-dessus des cieux, Et ta fidélité jusqu'aux nues.
Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
Elève-toi sur les cieux, ô Dieu! Et que ta gloire soit sur toute la terre!
Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
Afin que tes bien-aimés soient délivrés, Sauve par ta droite, et exauce-nous!
Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
Dieu a dit dans sa sainteté: Je triompherai, Je partagerai Sichem, je mesurerai la vallée de Succoth;
Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
A moi Galaad, à moi Manassé; Ephraïm est le rempart de ma tête, Et Juda, mon sceptre;
Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
Moab est le bassin où je me lave; Je jette mon soulier sur Edom; Je pousse des cris de joie sur le pays des Philistins!
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
Qui me mènera dans la ville forte? Qui me conduit à Edom?
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
N'est-ce pas toi, ô Dieu, qui nous as repoussés, Et qui ne sortais plus, ô Dieu, avec nos armées?
Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
Donne-nous du secours contre la détresse! Le secours de l'homme n'est que vanité.
Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Avec Dieu, nous ferons des exploits; Il écrasera nos ennemis.
Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! * (Psalms 108:14) Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket. *