Hebrews 7

Защото този Мелхиседек, салимски цар, свещеник на Всевишния Бог, който срещна Авраам, когато се връщаше от поражението на царете, и го благослови;

Mert ez a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja, a ki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahámmal találkozván, őt megáldotta,

на когото Авраам отдели също и десятък от всичко; който, според значението на името си, е първо цар на правда, а после и цар на Салим, тоест цар на мир;

A kinek tizedet is adott Ábrahám mindenből: a ki elsőben is magyarázat szerint igazság királya, azután pedig Sálem királya is, azaz békesség királya,

без баща, без майка, без родословие, нямащ нито начало на дни, нито край на живот, а оприличен на Божия Син, остава завинаги свещеник.

Apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való; sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de hasonlóvá tétetvén az Isten Fiához, pap marad örökké.

Но вижте колко велик беше този, на когото и патриархът Авраам даде десятък от плячката.

Nézzétek meg pedig, mily nagy ez, a kinek a zsákmányból tizedet is adott Ábrahám, a pátriárka;

И наистина, онези от Левиевите потомци, които приемат свещенослужението, имат заповед според закона да вземат десятък от народа, тоест от братята си, макар и те да са произлезли от семенниците на Авраам;

És bár azoknak, kik a Lévi fiai közül nyerik el a papságot, parancsolatjok van, hogy törvény szerint tizedet szedjenek a néptől, azaz az ő atyafiaiktól, jóllehet ők is az Ábrahám ágyékából származtak;

той обаче, който не е произлязъл от техния род, взе десятък от Авраам и благослови този, на когото бяха дадени обещанията.

De az, a kinek nemzetsége nem azok közül való, tizedet vett Ábrahámtól, és az ígéretek birtokosát megáldotta,

А безспорно по-долният се благославя от по-горния.

Pedig minden ellenmondás nélkül való, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.

И тук десятъкът се взема от смъртни хора, а там – от Този, за когото се свидетелства, че живее.

És itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben az, a ki bizonyság szerint él:

И може да се каже, че сам Леви, който взема десятък, даде десятък чрез Авраам,

És hogy úgy szóljak, Ábrahámnál fogva tized vétetett Lévitől is, a tizedszedőtől,

защото беше още в семенниците на баща си, когато Мелхиседек го срещна.

Mert ő még az atyja ágyékában vala, a mikor annak elébe ment Melkisédek.

И така, ако можеше да има съвършенство чрез левитското свещенство – защото под него народът получи закона – каква нужда е имало още да се издига друг свещеник, според Мелхиседековия чин, и да не се определя такъв според Аароновия чин?

Ha tehát a lévitai papság által volna a tökéletesség (mert a nép ez alatt nyerte a törvényt): mi szükség tovább is mondogatni, hogy más pap támadjon a Melkisédek rendje szerint és ne az Áron rendje szerint?

Защото, като се промени свещенството, по необходимост става и промяна на закона.

Mert a papság megváltozásával szükségképen megváltozik a törvény is.

Понеже Този, за когото се казва това, принадлежи на друго племе, от което никой не е служил при олтара.

Mert a kiről ezek mondatnak, az más nemzetségből származott, a melyből senki sem szolgált az oltár körül;

Защото е явно, че нашият Господ произлезе от Юда, а за това племе Мойсей не каза нищо относно свещеници.

Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júdából támadott, a mely nemzetségre nézve semmit sem szólott Mózes a papságról.

Това става още по-явно, тъй като по подобие на Мелхиседек се издига друг свещеник,

És még inkább nyilvánvaló az, ha a Melkisédek hasonlatossága szerint áll elő más pap,

който стана такъв не по закона на плътска заповед, а по силата на един неунищожим живот;

A ki nem testi parancsolatnak törvénye szerint, hanem enyészhetetlen életnek ereje szerint lett.

защото се свидетелства: ?Ти си свещеник до века според Мелхиседековия чин.“

Mert ez a bizonyságtétel: Te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint.

Защото наистина по-предишната заповед се отменя поради нейната слабост и безполезност –

Mert az előbbi parancsolat eltöröltetik, mivelhogy erőtelen és haszontalan,

понеже законът не е усъвършенствал нищо – а се въвежда една по-добра надежда, чрез която се приближаваме при Бога.

Minthogy a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet; de beáll a jobb reménység, a mely által közeledünk az Istenhez.

И както това не е станало без заклеване –

És a mennyiben nem esküvés nélkül való, mert amazok esküvés nélkül lettek papokká,

защото те ставаха свещеници без заклеване, а Той – със заклеване от страна на Този, който Му казва: ?Господ се закле и няма да се разкае: Ти си свещеник до века!“ –

De ez esküvéssel, az által, a ki azt mondá néki: Megesküdött az Úr, és nem bánja meg, te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint:

така Иисус стана Поръчител на един по-добър завет.

Annyiban jobb szövetségnek lett kezesévé Jézus.

При това, свещениците са били много на брой, защото смъртта им е пречела да продължат службата си,

És amazok jóllehet többen lettek papokká, mert a halál miatt meg nem maradhattak:

а Той, понеже живее вечно, има свещенство, което не преминава на друг.

De ennek, minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága.

Затова и може напълно да спасява онези, които идват при Бога чрез Него, понеже винаги живее, за да ходатайства за тях.

Ennekokáért ő mindenképen idvezítheti is azokat, a kik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök.

Защото такъв първосвещеник ни трябваше: свят, невинен, непорочен, отделен от грешните и възвисен по-горе от небесата;

Mert ilyen főpap illet vala minket, szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott, és a ki az egeknél magasságosabb lőn,

който няма нужда като първосвещениците да принася всеки ден жертви първо за своите грехове, а после за греховете на народа, защото направи това веднъж завинаги, като принесе Себе Си.

A kinek nincs szüksége, mint a főpapoknak, hogy napról-napra előbb a saját bűneiért vigyen áldozatot, azután a népéiért, mert ezt egyszer megcselekedte, maga-magát megáldozván.

Защото законът поставя за първосвещеници хора, които са слаби; но думите на клетвата, която беше след закона, поставят Сина, който е съвършен до века.

Mert a törvény gyarló embereket rendel főpapokká, de a törvény után való esküvés beszéde örök tökéletes Fiút.