Isaiah 32

 En konung skall uppstå, som skall regera med rättfärdighet,  och härskare, som skola härska med rättvisa.

Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben;

 Var och en av dem skall vara      såsom en tillflykt i stormen,      ett skydd mot störtskuren;  de skola vara såsom vattenbäckar i en ödemark,      såsom skuggan av en väldig klippa      i ett törstigt land.

Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.

 Då skola de seendes ögon icke vara förblindade,  och de hörandes öron skola lyssna till.

És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;

 Då skola de lättsinnigas hjärtan      bliva förståndiga och vinna kunskap,  och de stammandes tungor skola tala      flytande och tydligt.

A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.

 Dåren skall då icke mer heta ädling,  ej heller bedragaren kallas herre.

Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek.

 Ty en dåre talar dårskap,  och hans hjärta reder till fördärv;  så övar han gudlöshet  och talar, vad förvänt är, om HERREN,  så låter han den hungrige svälta  och nekar den törstige en dryck vatten.

Mert a bolond *csak* bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.

 Och bedragaren brukar onda vapen,  han tänker ut skändliga anslag  till att fördärva de betryckta genom lögnaktiga ord,  fördärva en fattig, som har rätt i sin talan.

A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is.

 Men en ädling tänker ädla tankar  och står fast vid det som ädelt är.

De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.

 I kvinnor, som ären så säkra,  stån upp och hören min röst;  I sorglösa jungfrur,      lyssnen till mitt tal.

Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam', és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem'!

 När år och dagar hava gått,      då skolen I darra, I som ären så sorglösa,  ty då är det slut med all vinbärgning,      och ingen fruktskörd kommer mer.

Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.

 Bäven, I som ären så säkra,      darren, I som ären så sorglösa,  läggen av edra kläder och blotten eder,      kläden edra länder med säcktyg.

Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.

 Slån eder för bröstet      och klagen över de sköna fälten,      över de fruktsamma vinträden,

Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket.

 över mitt folks åkrar      som fyllas av törne och tistel,  ja, över alla glädjens boningar      i den yra staden.

Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait;

 Ty palatsen äro övergivna,      den folkrika staden ligger öde,  Ofelhöjden med vakttornet      är förvandlad till grotthålor för evig tid,  till en plats, där vildåsnor hava sin fröjd      och där hjordar beta --

A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.

 detta intill dess att ande från höjden      bliver utgjuten över oss.  Då skall öknen bliva ett bördigt fält  och det bördiga fältet räknas såsom vildmark;

Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik;

 då skall rätten taga sin boning i öknen  och rättfärdigheten bo på det bördiga fältet.

És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön;

 Och rättfärdighetens frukt skall vara frid  och rättfärdighetens vinning vara ro  med trygghet till evig tid.

És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.

 Och mitt folk skall bo i fridshyddor,  i trygga boningar  och på säkra viloplatser.

Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.

 Men under hagelskurar skall skogen fällas,  och djupt skall staden bliva ödmjukad.

De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed!

 Sälla ären då I som fån så vid alla vatten,  I som kunnen låta edra oxar och åsnor fritt ströva omkring.

Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!