Proverbs 27

Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap *tereád.*

[] Yarınla övünme, Çünkü ne getireceğini bilemezsin.

Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.

Seni kendi ağzın değil, başkaları övsün, Kendi dudakların değil, yabancı övsün.

Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.

Taş ağırdır, kum bir yüktür, Ama ahmağın kışkırtması ikisinden de ağırdır.

A búsulásban kegyetlenség *van,* és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?

Öfke zalim, hiddet azgındır, Ama kıskançlığa kim dayanabilir?

Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.

Açık bir azar, Gizli tutulan sevgiden iyidir.

Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.

Düşmanın öpücükleri aldatıcıdır, Ama dostun seni iyiliğin için yaralar.

A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.

Tok insanın canı balı bile çekmez, Aç kişiye en acı şey tatlı gelir.

Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.

Yuvasından uzak kalan kuş nasılsa, Yurdundan uzak kalan insan da öyledir.

*Mint* a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes *szavai is, melyek* lelke tanácsából *valók.*

Güzel koku ve buhur canı ferahlatır, Dostun verdiği öğüt insana tatlı gelir.

A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.

Kendi dostunu da babanın dostunu da bırakma Ve felakete uğradığın gün kardeşinin evine gitme; Yakın komşun uzaktaki kardeşten yeğdir.

Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.

Oğlum, bilgece davran ki yüreğim sevinsin, Beni ayıplayana yanıt vereyim.

Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.

İhtiyatlı kişi tehlikeyi görünce saklanır, Bönse öne atılır ve zarar görür.

Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.

Tanımadığı birine kefil olanın giysisini al; Bir yabancı için yapıyorsa bunu, Giysisini rehin tut.

A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.

Sabah sabah komşuya verilen gürültülü bir selam Küfür sayılır.

A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.

Kavgacı kadının dırdırı Yağmurlu günde damlaların dinmeyen sesi gibidir.

Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.

Böyle bir kadını dizginlemeye kalkmak, Rüzgarı ya da yağı avuçta tutmaya çalışmak gibidir.

*Miképen* egyik vassal a másikat élesítik, *a képen* az ember élesíti az ő barátjának orczáját.

Demir demiri biler, İnsan da insanı...

*Mint* a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.

İncir ağacını budayan meyvesini yer, Efendisine hizmet eden onurlandırılır.

Mint a vízben egyik orcza a másikat *megmutatja,* úgy egyik embernek szíve a másikat.

Su görüntümüzü nasıl yansıtıyorsa, Yürek de insanın içini yansıtır.

*Mint* a sír és a pokol meg nem elégednek, *úgy* az embernek szemei meg nem elégednek.

Ölüm ve yıkım diyarı insana doymaz, İnsanın gözü de hiç doymaz.

*Mint* az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében *próbáltatik meg, úgy* az ember az ő híre-neve szerint.

Altın ocakta, gümüş potada sınanır, İnsansa aldığı övgüyle sınanır.

Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.

Ahmağı buğdayla birlikte dibekte tokmakla dövsen bile, Ahmaklığından kurtulmaz.

Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.

Davarına iyi bak, Sığırlarına dikkat et.

Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?

Çünkü zenginlik kalıcı değildir Ve taç kuşaktan kuşağa geçmez.

*Mikor* levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:

Çayır biçilince, yeni çimen çıkınca, Dağlardaki otlar toplanınca,

Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,

Kuzular seni giydirir, Tekeler tarlanın bedeli olur.

És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.

Keçilerin sütü yalnız seni değil, Ev halkını, hizmetçilerini de doyurmaya yeter.