Job 12

Felele erre Jób, és monda:

Eyüp şöyle yanıtladı:

Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!

“Kendinizi bir şey sandığınız belli, Ama bilgelik de sizinle birlikte ölecek!

Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?

Sizin kadar benim de aklım var, Sizden aşağı kalmam. Kim bilmez bunları?

Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!

“Gülünç oldum dostlarıma, Ben ki, Tanrı’ya yakarırdım, yanıtlardı beni. Doğru ve kusursuz adam gülünç oldu.

A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.

Kaygısızlar felaketi küçümser, Ayağı kayanı umursamaz.

A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.

Soyguncuların çadırlarında rahatlık var, Tanrı’yı gazaba getirenler güvenlik içinde, Tanrı’ya değil, kendi bileklerine güveniyorlar.

Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.

“Ama şimdi sor hayvanlara, sana öğretsinler, Gökte uçan kuşlara sor, sana anlatsınlar,

Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.

Toprağa söyle, sana öğretsin, Denizdeki balıklara sor, sana bilgi versinler.

Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?

Hangisi bilmez Bunu RAB’bin yaptığını?

A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.

Her yaratığın canı, Bütün insanlığın soluğu O’nun elindedir.

Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?

Damağın yemeği tattığı gibi Kulak da sözleri denemez mi?

A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?

Bilgelik yaşlılarda, Akıl uzun yaşamdadır.

Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.

“Bilgelik ve güç Tanrı’ya özgüdür, O’ndadır öğüt ve akıl.

Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja *az ajtót,* nem nyílik föl az.

O’nun yıktığı onarılamaz, O’nun hapsettiği kişi özgür olamaz.

Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.

Suları tutarsa, kuraklık olur, Salıverirse dünyayı sel götürür.

Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.

Güç ve zafer O’na aittir, Aldanan da aldatan da O’nundur.

A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.

Danışmanları çaresiz kılar, Yargıçları çıldırtır.

A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.

Kralların bağladığı bağı çözer, Bellerine kuşak bağlar.

A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.

Kâhinleri çaresiz kılar, Koltuklarında yıllananları devirir.

Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.

Güvenilir danışmanları susturur, Yaşlıların aklını alır.

Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.

[] Rezalet saçar soylular üzerine, Güçlülerin kuşağını gevşetir.

Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.

Karanlıkların derin sırlarını açar, Ölüm gölgesini aydınlığa çıkarır.

Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.

Ulusları büyütür, ulusları yok eder, Ulusları genişletir, ulusları sürgün eder.

Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.

Dünya önderlerinin aklını başından alır, Yolu izi belirsiz bir çölde dolaştırır onları.

És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.

Karanlıkta el yordamıyla yürür, ışık yüzü görmezler; Sarhoş gibi dolaştırır onları.