Psalms 108

Ének. Dávid zsoltára.

En sång, en psalm av David.

Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is *kész.*

 Mitt hjärta är frimodigt, o Gud,  jag vill sjunga och lova; ja, så vill min ära.

Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

 Vakna upp, psaltare och harpa;      jag vill väcka morgonrodnaden.

Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

 Jag vill tacka dig bland folken, HERREN,      och lovsjunga dig bland folkslagen.

Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!

 Ty din nåd är stor ända uppöver himmelen,      och din trofasthet allt upp till skyarna.

Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!

 Upphöjd vare du, Gud, över himmelen,      och över hela jorden sträcke sig din ära.

Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

 På det att dina vänner må varda räddade,  må du giva seger med din högra hand och bönhöra mig.

Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.

 Gud har talat i sin helgedom:  »Jag skall triumfera, jag skall utskifta Sikem  och skall avmäta Suckots dal.

Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.

 Mitt är Gilead, mitt är Manasse,  Efraim är mitt huvuds värn,

Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.

 Juda min härskarstav;  Moab är mitt tvagningskärl,  på Edom kastar jag min sko;  över filistéernas land höjer jag jubelrop.»

Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?

 Vem skall föra mig till den fasta staden,  vem leder mig till Edom?

Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?

 Har icke du, o Gud, förkastat oss,  så att du ej drager ut med våra härar, o Gud?

Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! * (Psalms 108:14) Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket. *

 Giv oss hjälp mot ovännen;  ty människors hjälp är fåfänglighet. [ (Psalms 108:14)  Med Gud kunna vi göra mäktiga ting;  han skall förtrampa våra ovänner. ]