Psalms 49

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

Ki te tino kaiwhakatangi. He himene ma nga tama a Koraha. Whakarongo ki tenei, e nga iwi katoa: tahuri mai o koutou taringa, e nga tangata katoa o te ao.

Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!

E nga tangata iti, koutou ko nga tangata rahi, e te tangata taonga korua ko te rawakore.

Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.

Ka whakapuakina he matauranga e toku mangai: a he ata ngarahu te whakaaro o toku ngakau.

Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.

Ka titaha toku taringa ki te kupu whakarite; ka puaki taku pepeha i runga i te hapa.

Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.

Kia wehi ahau ki te aha i nga ra o te kino, ina karapotia ahau e te kino kei oku rekereke?

Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,

Ko te hunga e whakawhirinaki ana ki o ratou taonga, e whakamanamana ana ki te nui o o ratou rawa;

A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?

E kore tetahi o ratou e ahei te hoko i tona teina, te hoatu ranei i tetahi utu mona ki te Atua;

Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.

He nui hoki te utu mo to ratou wairua, a me whakarere atu ake ake;

Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;

Kia ora tonu ai ia ake ake: kia kaua e kite i te pirau.

Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.

E kite ana hoki ia e matemate ana nga tangata whakaaro nui, e ngaro ngatahi ana te poauau me te whakaarokore, a mahue iho o ratou taonga ki etahi atu.

De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.

Ki to ratou whakaaro puku, tera e pumau tonu o ratou whare me o ratou nohoanga, ki nga whakatupuranga katoa: huaina iho o ratou whenua ki o ratou ingoa.

Gondolatjok *ez:* az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről- nemzedékre *szállnak,* nevöket hangoztatják a földön.

Heoi kahore te tangata e noho tonu i roto i te honore: ko tona rite kei nga kararehe ka moti nei.

Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.

Ko to ratou ara tenei, ara ko to ratou poauau: heoi e whakapai ana to ratou uri ki a ratou korero. (Hera.

Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela.

Kei te hipi te rite: ko te wahi mo ratou ko te reinga; ko te mate hei hepara mo ratou, hei rangatira ano te hunga tika mo ratou i te ata; ko to ratou ataahua ma te reinga e whakamoti, kia kore ai he whare mona.

Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól.

Ma te Atua ia toku wairua e hoko mai i te reinga: ko ia hoki hei tukunga atu moku. (Hera.

Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor *az* megragad engem. Szela.

Kaua e wehi ua whai taonga te tangata, ina nui haere te kororia o tona whare;

Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;

Kahore hoki ana mea e mau atu ai ia ina mate; e kore tona kororia e tuku iho i muri i a ia.

Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.

Whakapai noa ia i tona wairua i a ia e ora ana; a ka whakamoemititia koe ua pai au mahi ki a koe ano.

Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:

Ka haere ia ki te whakatupuranga o ona tupuna: e kore rawa ratou e kite i te marama.

*Mégis* az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot. * (Psalms 49:21) Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. *

Ko te tangata e whakahonoretia ana, a kahore e whai whakaaro, kei nga kararehe ka moti nei tona rite.