Job 10

Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében.

My soul is weary of my life; I will leave my complaint upon myself; I will speak in the bitterness of my soul.

Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?!

I will say unto God, Do not condemn me; shew me wherefore thou contendest with me.

Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod?

Is it good unto thee that thou shouldest oppress, that thou shouldest despise the work of thine hands, and shine upon the counsel of the wicked?

Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, a mint halandó lát?

Hast thou eyes of flesh? or seest thou as man seeth?

Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai?

Are thy days as the days of man? are thy years as man's days,

Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz.

That thou enquirest after mine iniquity, and searchest after my sin?

Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedből kiszabadítson!

Thou knowest that I am not wicked; and there is none that can deliver out of thine hand.

Kezeid formáltak engem és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?!

Thine hands have made me and fashioned me together round about; yet thou dost destroy me.

Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem?

Remember, I beseech thee, that thou hast made me as the clay; and wilt thou bring me into dust again?

Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem?

Hast thou not poured me out as milk, and curdled me like cheese?

Bőrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem.

Thou hast clothed me with skin and flesh, and hast fenced me with bones and sinews.

Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed őrizte az én lelkemet.

Thou hast granted me life and favour, and thy visitation hath preserved my spirit.

De ezeket elrejtetted a te szívedben, és tudom, hogy ezt tökélted el magadban:

And these things hast thou hid in thine heart: I know that this is with thee.

Ha vétkezem, mindjárt észreveszed rajtam, és bűnöm alól nem mentesz föl engem.

If I sin, then thou markest me, and thou wilt not acquit me from mine iniquity.

Ha istentelen vagyok, jaj nékem; ha igaz vagyok, sem emelem föl fejemet, eltelve gyalázattal, de tekints nyomorúságomra!

If I be wicked, woe unto me; and if I be righteous, yet will I not lift up my head. I am full of confusion; therefore see thou mine affliction;

Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám.

For it increaseth. Thou huntest me as a fierce lion: and again thou shewest thyself marvellous upon me.

Megújítanád a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem.

Thou renewest thy witnesses against me, and increasest thine indignation upon me; changes and war are against me.

Miért is hoztál ki engem anyámnak méhéből? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem!

Wherefore then hast thou brought me forth out of the womb? Oh that I had given up the ghost, and no eye had seen me!

Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhéből sírba vittek volna!

I should have been as though I had not been; I should have been carried from the womb to the grave.

Hiszen kevés napom van még; szünjék meg! Forduljon el tőlem, hadd viduljak fel egy kevéssé,

Are not my days few? cease then, and let me alone, that I may take comfort a little,

Mielőtt oda megyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe;

Before I go whence I shall not return, even to the land of darkness and the shadow of death;

Az éjféli homálynak földébe, a mely olyan, mint a halál árnyékának sürű setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürű setétség.

A land of darkness, as darkness itself; and of the shadow of death, without any order, and where the light is as darkness.