Psalms 35

Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.

Di Davide. O Eterno, contendi con quelli che contendono meco, combatti con quelli che combattono meco.

Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.

Prendi lo scudo e la targa e lèvati in mio aiuto.

Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.

Tira fuori la lancia e chiudi il passo ai miei persecutori; di’ all’anima mia: Io son la tua salvezza.

Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.

Sian confusi e svergognati quelli che cercano l’anima mia; voltin le spalle e arrossiscano quei che macchinano la mia rovina.

Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse *őket.*

Sian come pula al vento e l’angelo dell’Eterno li scacci.

Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.

Sia la via loro tenebrosa e sdrucciolevole, e l’insegua l’angelo dell’Eterno.

Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.

Poiché, senza cagione, m’hanno teso di nascosto la loro rete, senza cagione hanno scavato una fossa per togliermi la vita.

Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.

Li colga una ruina improvvisa e sian presi nella rete ch’essi stessi hanno nascosta; scendano nella rovina apparecchiata per me.

Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.

Allora l’anima mia festeggerà nell’Eterno, e si rallegrerà nella sua salvezza.

Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.

Tutte le mie ossa diranno: O Eterno, chi è pari a te che liberi il misero da chi è più forte di lui, il misero e il bisognoso da chi lo spoglia?

Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.

Iniqui testimoni si levano; mi domandano cose delle quali non so nulla.

Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.

Mi rendono male per bene; derelitta è l’anima mia.

Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.

Eppure io, quand’eran malati, vestivo il cilicio, affliggevo l’anima mia col digiuno, e pregavo col capo curvo sul seno…

Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem *érte;* mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:

Camminavo triste come per la perdita d’un amico, d’un fratello, andavo chino, abbrunato, come uno che pianga sua madre.

Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,

Ma, quand’io vacillo, essi si rallegrano, s’adunano assieme; s’aduna contro di me gente abietta che io non conosco; mi lacerano senza posa.

Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.

Come profani buffoni da mensa, digrignano i denti contro di me.

Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.

O Signore, fino a quando vedrai tu questo? Ritrai l’anima mia dalle loro ruine, l’unica mia, di fra i leoncelli.

Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.

Io ti celebrerò nella grande assemblea, ti loderò in mezzo a gran popolo.

Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.

Non si rallegrino di me quelli che a torto mi sono nemici, né ammicchino con l’occhio quelli che m’odian senza cagione.

Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.

Poiché non parlan di pace, anzi macchinan frodi contro la gente pacifica del paese.

Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.

Apron larga la bocca contro me e dicono: Ah, ah! l’occhio nostro l’ha visto.

Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!

Anche tu hai visto, o Eterno; non tacere! O Signore, non allontanarti da me.

Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.

Risvegliati, destati, per farmi ragione, o mio Dio, mio Signore, per difender la mia causa.

Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!

Giudicami secondo la tua giustizia o Eterno, Iddio mio, e fa’ ch’essi non si rallegrino su me;

Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!

che non dicano in cuor loro: Ah, ecco il nostro desiderio! che non dicano: L’abbiamo inghiottito.

Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.

Siano tutti insieme svergognati e confusi quelli che si rallegrano del mio male; sian rivestiti d’onta e di vituperio quelli che si levano superbi contro di me.

Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.

Cantino e si rallegrino quelli che si compiacciono della mia giustizia, e dican del continuo: Magnificato sia l’Eterno che vuole la pace del suo servitore!

Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.

E la mia lingua parlerà della tua giustizia, e dirà del continuo la tua lode.