Psalms 91

Den der sidder i den Højestes Skjul og dvæler i den Almægtiges Skygge,
Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.
siger til HERREN: Min Tilflugt, min Klippeborg, min Gud, på hvem jeg stoler.
Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!
Thi han frier dig fra Fuglefængerens Snare, fra ødelæggende Pest;
Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől.
han dækker dig med sine Fjedre, under hans Vinger finder du Ly, hans Trofasthed er Skjold og Værge.
Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége.
Du frygter ej Nattens Rædsler, ej Pilen der flyver om Dagen
Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal;
ej Pesten, der sniger i Mørke, ej Middagens hærgende Sot.
A dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.
Falder end tusinde ved din Side, ti Tusinde ved din højre Hånd, til dig når det ikke hen;
Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít.
du ser det kun med dit Øje, er kun Tilskuer ved de gudløses Straf;
Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!
(thi du, HERRE, er min Tilflugt) den Højeste tog du til Bolig.
Mert *azt mondtad* te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:
Der times dig intet ondt, dit Telt kommer Plage ej nær;
Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;
thi han byder sine Engle at vogte dig på alle dine Veje;
Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban.
de skal bære dig på deres Hænder, at du ikke skal støde din Fod på nogen Sten;
Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe.
du skal træde på Slanger og Øgler, trampe på Løver og Drager.
Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.
"Da han klynger sig til mig, frier jeg ham ud, jeg bjærger ham, thi han kender mit Navn;
Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet!
kalder han på mig, svarer jeg ham, i Trængsel er jeg hos ham, jeg frier ham og giver ham Ære:
Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt.
med et langt Liv mætter jeg ham og lader ham skue min Frelse!"
Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat.