Psalms 90

(En Bøn af den Guds Mand Moses.) Herre, du var vor Bolig slægt efter slægt.

Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!

Førend Bjergene fødtes og Jord og Jorderig blev til, fra Evighed til Evighed er du, o Gud!

Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.

Mennesket gør du til Støv igen, du siger: "Vend tilbage, I Menneskebørn!"

Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!

Thi tusind År er i dine Øjne som Dagen i Går, der svandt, som en Nattevagt.

Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.

Du skyller dem bort, de bliver som en Søvn. Ved Morgen er de som Græsset, der gror;

Elragadod őket; *olyanokká* lesznek, *mint az* álom; mint a fű, a mely reggel sarjad;

ved Morgen gror det og blomstrer, ved Aften er det vissent og tørt.

Reggel virágzik és sarjad, *és* estvére elhervad és megszárad.

Thi ved din Vrede svinder vi hen, og ved din Harme forfærdes vi.

Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!

Vor Skyld har du stillet dig for Øje, vor skjulte Brøst for dit Åsyns Lys.

Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé.

Thi alle vore Dage glider hen i din Vrede, vore År svinder hen som et Suk.

Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.

Vore Livsdage er halvfjerdsindstyve År, og kommer det højt, da firsindstyve. Deres Herlighed er Møje og Slid, thi hastigt går det, vi flyver af Sted.

A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.

Hvem fatter din Vredes Vælde, din Harme i Frygt for dig!

Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?

At tælle vore Dage lære du os, så vi kan få Visdom i Hjertet!

Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.

Vend tilbage, HERRE! Hvor længe! Hav Medynk med dine Tjenere;

Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.

mæt os årle med din Miskundhed, så vi kan fryde og glæde os alle vore Dage.

Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.

Glæd os det Dagetal, du ydmygede os, det Åremål, da vi led ondt!

Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.

Lad dit Værk åbenbares for dine Tjenere og din Herlighed over deres Børn!

Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.

HERREN vor Guds Livsalighed være over os! Og frem vore Hænders Værk for os, ja frem vore Hænders Værk!

És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!