Luke 14

et factum est cum intraret in domum cuiusdam principis Pharisaeorum sabbato manducare panem et ipsi observabant eum

És lőn mikor a főfarizeusok közül egynek házához ment szombatnapon kenyeret enni, azok leselkednek vala ő utána.

et ecce homo quidam hydropicus erat ante illum

És ímé egy vízkóros ember vala ő előtte.

et respondens Iesus dixit ad legis peritos et Pharisaeos dicens si licet sabbato curare

És felelvén Jézus, szóla a törvénytudóknak és a farizeusoknak, mondván: Szabad-é szombat*nap*on gyógyítani?

at illi tacuerunt ipse vero adprehensum sanavit eum ac dimisit

Azok pedig hallgatának. És ő megfogván azt, meggyógyítá és elbocsátá.

et respondens ad illos dixit cuius vestrum asinus aut bos in puteum cadet et non continuo extrahet illum die sabbati

És felelvén nékik, monda: Ki az közületek, a kinek szamara vagy ökre a kútba esik, és nem vonja ki azt azonnal szombatnapon?

et non poterant ad haec respondere illi

És nem felelhetnek vala ő ellene semmit ezekre.

dicebat autem et ad invitatos parabolam intendens quomodo primos accubitus eligerent dicens ad illos

És egy példázatot monda a hivatalosoknak, mikor észre vevé, mimódon válogatják a fő helyeket; mondván nékik:

cum invitatus fueris ad nuptias non discumbas in primo loco ne forte honoratior te sit invitatus ab eo

Mikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a fő helyre; mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben álló embert is hivott meg az,

et veniens is qui te et illum vocavit dicat tibi da huic locum et tunc incipias cum rubore novissimum locum tenere

És eljövén az, a ki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd néked: Engedd ennek a helyet! És akkor szégyennel az utolsó helyre fogsz ülni.

sed cum vocatus fueris vade recumbe in novissimo loco ut cum venerit qui te invitavit dicat tibi amice ascende superius tunc erit tibi gloria coram simul discumbentibus

Hanem mikor meghívnak, menj el és ülj le az utolsó helyre; hogy mikor eljő az, a ki téged meghívott, ezt mondja néked: Barátom ülj feljebb! Akkor néked dicsőséged lesz azok előtt, a kik veled együtt ülnek.

quia omnis qui se exaltat humiliabitur et qui se humiliat exaltabitur

Mert mindenki, a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik.

dicebat autem et ei qui se invitaverat cum facis prandium aut cenam noli vocare amicos tuos neque fratres tuos neque cognatos neque vicinos divites ne forte et ipsi te reinvitent et fiat tibi retributio

Monda pedig annak is, a ki őt meghívta: Mikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat; nehogy viszont ők is meghívjanak téged, és visszafizessék néked.

sed cum facis convivium voca pauperes debiles claudos caecos

Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat:

et beatus eris quia non habent retribuere tibi retribuetur enim tibi in resurrectione iustorum

És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor.

haec cum audisset quidam de simul discumbentibus dixit illi beatus qui manducabit panem in regno Dei

Hallván pedig ezeket egy azok közül, a kik *ő vele* együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, a ki eszik kenyeret az Isten országában.

at ipse dixit ei homo quidam fecit cenam magnam et vocavit multos

Ő pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva;

et misit servum suum hora cenae dicere invitatis ut venirent quia iam parata sunt omnia

És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész!

et coeperunt simul omnes excusare primus dixit ei villam emi et necesse habeo exire et videre illam rogo te habe me excusatum

És mindnyájan egyenlőképen kezdék magokat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem!

et alter dixit iuga boum emi quinque et eo probare illa rogo te habe me excusatum

És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem!

et alius dixit uxorem duxi et ideo non possum venire

A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.

et reversus servus nuntiavit haec domino suo tunc iratus pater familias dixit servo suo exi cito in plateas et vicos civitatis et pauperes ac debiles et caecos et claudos introduc huc

Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város utczáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide.

et ait servus domine factum est ut imperasti et adhuc locus est

És monda a szolga: Uram, meglett a mint parancsolád, és mégis van hely.

et ait dominus servo exi in vias et sepes et conpelle intrare ut impleatur domus mea

Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni *mindenkit,* hogy megteljék az én házam.

dico autem vobis quod nemo virorum illorum qui vocati sunt gustabit cenam meam

Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.

ibant autem turbae multae cum eo et conversus dixit ad illos

Megy vala pedig ő vele nagy sokaság; és megfordulván, monda azoknak:

si quis venit ad me et non odit patrem suum et matrem et uxorem et filios et fratres et sorores adhuc autem et animam suam non potest esse meus discipulus

Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.

et qui non baiulat crucem suam et venit post me non potest esse meus discipulus

És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom.

quis enim ex vobis volens turrem aedificare non prius sedens conputat sumptus qui necessarii sunt si habet ad perficiendum

Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-é mivel elvégezze?

ne posteaquam posuerit fundamentum et non potuerit perficere omnes qui vident incipiant inludere ei

Nehogy minekutána fundamentomot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, a ki látja,

dicentes quia hic homo coepit aedificare et non potuit consummare

Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghez vinni!

aut qui rex iturus committere bellum adversus alium regem non sedens prius cogitat si possit cum decem milibus occurrere ei qui cum viginti milibus venit ad se

Vagy valamely király, mikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal megütközzék, nemde leülvén először tanácskozik, hogy tízezerrel szembeszállhat-é azzal, a ki ő ellene húszezerrel jött?

alioquin adhuc illo longe agente legationem mittens rogat ea quae pacis sunt

Mert különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a békefeltételeket.

sic ergo omnis ex vobis qui non renuntiat omnibus quae possidet non potest meus esse discipulus

Ezenképen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.

bonum est sal si autem sal quoque evanuerit in quo condietur

Jó a só: de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg?

neque in terram neque in sterquilinium utile est sed foras mittetur qui habet aures audiendi audiat

Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. A kinek van füle a hallásra, hallja.