Psalms 116

Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.

 Jag har HERREN kär, ty han hör  min röst och mina böner.

Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.

 Ja, han har böjt sitt öra till mig;  i hela mitt liv skall jag åkalla honom.

Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.

 Dödens band omvärvde mig,  och dödsrikets ångest grep mig;  jag kom i nöd och bedrövelse.

És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!

 Men jag åkallade HERRENS namn:  »Ack HERRE, rädda min själ.»

Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.

 HERREN är nådig och rättfärdig,  vår Gud är barmhärtig.

Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.

 HERREN bevarar de enfaldiga;  jag var i elände, och han frälste mig.

Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.

 Vänd nu åter till din ro, min själ,  ty HERREN har gjort väl mot dig.

Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól *és* lábamat az eséstől:

 Ja, du har räddat min själ från döden,  mitt öga från tårar, min fot ifrån fall;

Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.

 jag skall få vandra inför HERREN  i de levandes land.

Hittem, azért szóltam; *noha* igen megaláztatott valék.

 Jag tror, ty därför talar jag,  jag som var storligen plågad,

Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.

 jag som måste säga i min ångest:  »Alla människor äro lögnaktiga.»

Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?

 Huru skall jag vedergälla HERREN  alla hans välgärningar mot mig?

A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.

 Jag vill taga frälsningens bägare  och åkalla HERRENS namn.

Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.

 Jag vill infria åt HERREN mina löften,  ja, i hela hans folks åsyn.

Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.

 Dyrt aktad i HERRENS ögon  är hans frommas död.

Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.

 Ack HERRE, jag är ju din tjänare,  jag är din tjänare, din tjänarinnas son;  du har lossat mina band.

Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.

 Dig vill jag offra lovets offer,  och HERRENS namn vill jag åkalla.

Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,

 Jag vill infria åt HERREN mina löften,  ja, i hela hans folks åsyn,

Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!

 i gårdarna till HERRENS hus,  mitt i dig, Jerusalem.  Halleluja!