Psalms 9

Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.
(Til sangmesteren. Al-mut-labben. En Salme af David.) Jeg vil takke HERREN af hele mit Hjerte, kundgøre alle dine Undere,
Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
glæde og fryde mig i dig, lovsynge dit Navn, du Højeste,
Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
fordi mine Fjender veg, faldt og forgik for dit Åsyn.
Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
Thi du hævded min Ret og min Sag, du sad på Tronen som Retfærds Dommer.
Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő- székben ültél, mint igaz bíró.
Du trued ad Folkene, rydded de gudløse ud, deres Navn har du slettet for evigt.
Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
Fjenden er borte, lagt øde for stedse, du omstyrted Byer, de mindes ej mer.
Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
Men HERREN troner evindelig, han rejste sin Trone til Dom,
Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
skal dømme Verden med Retfærd, fælde Dom over Folkefærd med Ret.
És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
HERREN blev de fortryktes Tilflugt, en Tilflugt i Trængselstider;
És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
og de stoler på dig, de, som kender dit Navn, thi du svigted ej dem, der søgte dig, HERRE.
Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
Lovsyng HERREN, der bor på Zion, kundgør blandt Folkene, hvad han har gjort!
Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
Thi han, der hævner Blodskyld, kom dem i Hu, han glemte ikke de armes Råb:
Mert számon kéri a *kiontott* vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
"HERRE, vær nådig, se, hvad jeg lider af Avindsmænd, du, som løfter mig op fra Dødens Porte,
Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
at jeg kan kundgøre al din Pris, juble over din Frelse i Zions Datters Porte!"
Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
Folkene sank i Graven, de grov, deres Fod blev hildet i Garnet, de satte.
Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
HERREN blev åbenbar, holdt Dom, den gudløse hildedes i sine Hænders Gerning. - Higgajon Sela.
Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.
Til Dødsriget skal de gudløse fare, alle Folk, der ej kommer Gud i Hu.
Seolba jutnak a gonoszok, *oda* minden nép, a mely elfeledkezik Istenről.
Thi den fattige glemmes ikke for evigt, ej skuffes evindelig ydmyges Håb.
Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
Rejs dig, HERRE, lad ikke Mennesker få Magten, lad Folkene dømmes for dit Åsyn;
Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted! * (Psalms 9:21) Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! Szela. *
HERRE, slå dem med Rædsel, lad Folkene kende, at de er Mennesker! - Sela.