Job 32

Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:

Da nu hine tre Mænd ikke mere svarede Job, fordi han var retfærdig i sine egne Øjne,

Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.

blussede Vreden op i Buziten Elihu, Barak'els Søn, af Rams Slægt. På Job vrededes han, fordi han gjorde sig retfærdigere end Gud,

De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.

og på hans tre Venner, fordi de ikke fandt noget Svar og dog dømte Job skyldig.

Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.

Elihu havde ventet, så længe de talte med Job, fordi de var ældre end han;

De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.

men da han så, at de tre Mænd intet havde at svare, blussede hans Vrede op;

És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.

og Buziten Elihu, Barak'els Søn, tog til Orde og sagde: Ung af Dage er jeg, og I er gamle Mænd, derfor holdt jeg mig tilbage, angst for at meddele eder min Viden;

Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!

jeg tænkte: "Lad Alderen tale og Årenes Mængde kundgøre Visdom!"

Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!

Dog Ånden, den er i Mennesket, og den Almægtiges Ånde giver dem Indsigt;

Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.

de gamle er ikke altid de kloge, Oldinge ved ej altid, hvad Ret er;

Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!

derfor siger jeg: Hør mig, lad også mig komme frem med min Viden!

Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.

Jeg biede på, at I skulde tale, lyttede efter forstandige Ord, at I skulde finde de rette Ord;

Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.

jeg agtede nøje på eder; men ingen af eder gendrev Job og gav Svar på hans Ord.

Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!

Sig nu ikke: "Vi stødte på Visdom, Gud må fælde ham, ikke et Menneske!"

Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.

Mod mig har han ikke rettet sin Tale, og med eders Ord vil jeg ikke svare ham.

Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.

De blev bange, svarer ej mer, for dem slap Ordene op.

Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.

Skal jeg tøve, fordi de tier og står der uden at svare et Ord?

Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!

Også jeg vil svare min Del, også jeg vil frem med min Viden!

Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.

Thi jeg er fuld af Ord, Ånden i mit Bryst trænger på;

Ímé, bensőm olyan, mint az *új* bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, *csaknem* szétszakad.

som tilbundet Vin er mit Bryst, som nyfyldte Vinsække nær ved at sprænges;

Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.

tale vil jeg for at få Luft, åbne mine Læber og svare.

Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;

Forskel gør jeg ikke og smigrer ikke for nogen;

Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!

thi at smigre bruger jeg ikke, snart rev min Skaber mig ellers bort!