Philemon 1

Pál, Krisztus Jézusnak foglya, és Timótheus, az atyafi, Filemonnak, a mi szeretett munkatársunknak,

Pavel, vězeň Krista Ježíše, a Timoteus bratr, Filemonovi milému, a pomocníku našemu,

És Appiának, a szeretettnek, és Arkhippusnak, a mi bajtársunknak, és a te házadnál való gyülekezetnek:

A Apfie sestře milé, a Archippovi spolurytíři našemu, i vší církvi, kteráž jest v domě tvém:

Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

Milost vám a pokoj od Boha Otce našeho a Pána Jezukrista.

Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, emlegetvén téged az én imádságaimban,

Díky činím Bohu svému, vždycky zmínku o tobě čině na svých modlitbách,

Mert hallom a te szeretetedet és ama te hitedet, mely van benned az Úr Jézushoz, és minden szentek irányában,

Slyše o lásce tvé a víře, kterouž máš ku Pánu Ježíšovi, i ke všechněm svatým,

Hogy a te hitedben való közösség hathatós legyen, a Krisztus ügyében, minden bennetek levő jónak megismerése által.

Aby společnost víry tvé mocná byla a tudy poznáno býti mohlo, cožkoli dobrého jest v vás skrze Krista Ježíše.

Mert sok örömünk és vígasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvídámodtak te általad, atyámfia.

Radost zajisté máme velikou, a potěšení z lásky tvé, že srdce svatých občerstvena jsou skrze tebe, bratře.

Annakokáért jóllehet nagy bátorságom van a Krisztusban, megparancsolni néked azt, a mi illendő,

Protož ačkoli mnohou smělost mám v Kristu rozkázati tobě, což by náleželo,

A szeretetért inkább kérlek, ilyen lévén, mint Pál, a megvénhedett, most pedig foglya is a Jézus Krisztusnak;

Však pro lásku raději tebe prosím, jsa již takový, totiž Pavel starý, a nyní i vězeň Ježíše Krista.

Kérlek téged az én fiamért, a kit fogságomban szűltem, Onésimusért,

Prosímť pak tebe za syna svého, kteréhož jsem zplodil v vězení svém, Onezima,

A ki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasznos,

Kterýž byl někdy tobě neužitečný, ale nyní tobě i mně velmi užitečný, jehožť jsem odeslal.

Kit visszaküldöttem; te pedig őt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz!

Protož ty jej, (totiž srdce mé,) přijmi.

Őt én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért *szenvedett* fogságomban;

Kteréhožto já chtěl jsem byl při sobě zanechati, aby mi posluhoval místo tebe v vězení, kteréž trpím pro evangelium;

De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy jótéteményed ne kényszerítésből, hanem szabad akaratból való legyen.

Ale bez vědomí tvého nechtěl jsem nic učiniti, aby dobrý skutek tvůj nebyl jako bezděky, ale z dobré vůle.

Mert talán azért vált meg *tőled* ideig-óráig, hogy őt, mint örökkévalót kapd vissza;

Ano snad proto byl odšel na chvíli, abys jej potom věčného měl,

Nem úgy immár mint szolgát, hanem szolgánál nagyobbat, *mint* szeretett atyafit, kiváltképen nékem, mennyivel inkább pedig néked, mind testben, mind az Úrban.

Již ne jako služebníka, ale více než služebníka, totiž bratra milého, zvláště mně, a čím víc tobě, i podle těla, i v Pánu.

Azért, ha engem részestársadnak tartasz, úgy fogadd őt magadhoz, mint engemet.

Protož máš-li mne za tovaryše, přijmiž jej, jako mne.

Ha pedig valamit vétett ellened, avagy adós, ezt nekem róvd fel.

Jestližeť pak v čem ublížil, anebo jest-liť co dlužen, to mně přičti.

Én Pál írtam az én kezemmel, én megfizetem: hogy *azt* ne mondjam néked, hogy te magaddal is adós vagy ezen felül nékem.

Já Pavel psal jsem svou rukou, jáť zaplatím; ať nedím tobě, že ty i sám sebe jsi mi dlužen.

Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tőled az Úrban: vídámítsd meg az én szívemet az Úrban!

Tak, bratře, ať já uživu tebe v Pánu; očerstviž srdce mé v Pánu.

Bízván a te engedelmességedben, *így* írtam néked, tudván, hogy annál, a mit mondok, többet is fogsz cselekedni.

Jist jsa tvým poslušenstvím, tak jsem tobě napsal, věda, že i více, nežli pravím, učiníš.

Egyúttal pedig készíts nékem szállást; mert reménylem, hogy a ti imádságaitokért néktek ajándékoztatom.

A mezi tím připraviž mi také hospodu; neboť naději mám, že k modlitbám vašim budu vám navrácen.

Köszönt téged Epafrás, az én fogolytársam a Krisztus Jézusban,

Pozdravují tě Epafras, (spoluvězeň můj pro Krista Ježíše,)

*Tovább*á Márk, Aristárkhus, Démás *és* Lukács, az én munkatársaim.

Marek, Aristarchus, Démas a Lukáš, pomocníci moji.

A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme *legyen* a ti lelketekkel!

Milost Pána našeho Jezukrista budiž s duchem vaším. Amen. List tento k Filemonovi psán byl z Říma po Onezimovi služebníku.