Psalms 17

oratio David audi Deus iustum intende deprecationem meam auribus percipe orationem meam absque labiis mendacii
Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jő csalárd ajakról.
de vultu tuo iudicium meum prodeat oculi tui videant aequitates
A te orczádtól jőjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.
probasti cor meum visitasti nocte conflasti me et non invenisti
Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi *rosszat; ha tán* gondoltam *is,* nem jött ki a számon.
cogitationes meas transire os meum in opere hominum propter verbum labiorum tuorum ego observavi vias latronis
Az emberek cselekedeteinél a te ajkad igéjével vigyáztam az erőszakosnak ösvényeire.
sustenta gressus meos in callibus tuis et non labentur vestigia mea
Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.
ego invocavi te quia exaudies me Deus inclina aurem tuam mihi audi eloquium meum
Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet.
mirabilem fac misericordiam tuam salvator sperantium
Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, a ki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól.
a resistentibus dexterae tuae custodi me quasi pupillam intus in oculo in umbra alarum tuarum protege me
Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.
a facie impiorum vastantium me inimici mei animam meam circumdederunt
A gonoszok elől, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elől, a kik lelkendezve vesznek körül engem.
adipe suo concluserunt et ore locuti sunt superbe
Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.
incedentes adversum me nunc circumdederunt me oculos suos posuerunt declinare in terram
Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.
similitudo eius quasi leonis desiderantis praedam et quasi catuli leonis sedentis in absconditis
Hasonlók az oroszlánhoz, a mely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülő oroszlánkölyökhöz.
surge Domine praeveni faciem eius incurva eum salva animam meam ab impio qui est gladius tuus
Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le őt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;
a viris manus tuae Domine qui mortui sunt in profundo quorum pars in vita et quorum de absconditis tuis replesti ventrem qui satiabuntur filiis et dimittent reliquias suas parvulis eorum
Az emberektől, oh Uram, kezeddel, a világ embereitől! Az ő osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bővölködnek fiakkal, a miök pedig marad, gyermekeikre hagyják.
ego in iustitia videbo faciem tuam implebor cum evigilavero similitudine tua
Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek.