Ecclesiastes 10

Le mosche morte fanno puzzare e imputridire l’olio del profumiere; un po’ di follia guasta il pregio della sapienza e della gloria.
Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.
Il savio ha il cuore alla sua destra, ma lo stolto l’ha alla sua sinistra.
Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.
Anche quando lo stolto va per la via, il senno gli manca e mostra a tutti ch’è uno stolto.
*Hogy* a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony *sors*ban ülnek.
Se il sovrano sale in ira contro di te, non lasciare il tuo posto; perché la dolcezza previene grandi peccati.
Láttam, hogy a szolgák lovakon *ültek;* a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.
C’è un male che ho veduto sotto il sole, un errore che procede da chi governa:
A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó.
che, cioè la stoltezza occupa posti altissimi, e i ricchi seggono in luoghi bassi.
A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.
Ho veduto degli schiavi a cavallo, e de’ principi camminare a piedi come degli schiavi.
Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig *minden dolognak* eligazítására nagy előmenetel.
Chi scava una fossa vi cadrà dentro, e chi demolisce un muro sarà morso dalla serpe.
Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.
Chi smuove le pietre ne rimarrà contuso, e chi spacca le legna corre un pericolo.
A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt.
Se il ferro perde il taglio e uno non l’arrota, bisogna che raddoppi la forza; ma la sapienza ha il vantaggio di sempre riuscire.
Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája *beszédinek* vége gonosz balgatagság.
Se il serpente morde prima d’essere incantato, l’incantatore diventa inutile.
És a bolond szaporítja a szót, *pedig* nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?
Le parole della bocca del savio son piene di grazia; ma le labbra dello stolto son causa della sua rovina.
A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.
Il principio delle parole della sua bocca è stoltezza, e la fine del suo dire è malvagia pazzia.
Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.
Lo stolto moltiplica le parole; eppure l’uomo non sa quel che gli avverrà; e chi gli dirà quel che succederà dopo di lui?
Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a *testnek* erejéért és nem az italért.
La fatica dello stolto lo stanca, perch’egli non sa neppur la via della città.
A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.
Guai a te, o paese, il cui re è un fanciullo, e i cui principi mangiano fin dal mattino!
Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket.
Beato te, o paese, il cui re è di nobile lignaggio, ed i cui principi si mettono a tavola al tempo convenevole, per ristorare le forze e non per ubriacarsi!
Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.
Per la pigrizia sprofonda il soffitto; per la rilassatezza delle mani piove in casa.
Il convito è fatto per gioire, il vino rende gaia la vita, e il danaro risponde a tutto.
Non maledire il re, neppur col pensiero; e non maledire il ricco nella camera ove tu dormi; poiché un uccello del cielo potrebbe spargerne la voce, e un messaggero alato pubblicare la cosa.